A 2020-ban Kiss Ferenc gyűjteményéből megvásárolt hagyatéki anyag Tiszay Andor avantgárd színházcsináló, könyvtári szakember és újságíró csaknem az egész huszadik századon végighúzódó karrierjét dokumentálja. A hagyaték közel 5.000 tételből áll, avantgárd és modernista folyóiratokat, szamizdat kiadványokat, plakátokat, kéziratokat és leveleket, valamint fotográfiákat tartalmaz. Tiszay gyűjteménye három szempontból lényeges a magyar irodalom-, színház-, és társadalomtörténet számára: mint avantgárd művész, mint színházi ember, és mint magyar baloldali értelmiségi karrierjének lenyomata.
Tiszay a magyarországi avantgárd, és különösen az avantgárd színház fontos szereplője. A húszas évek közepén résztvevője volt a Cikk-cakk esteknek, amely a dada mozgalom talán egyetlen konzekvens hazai megvalósításának tekinthető. Ezekben az években olyan szereplőkkel dolgozott együtt, mint Palasovszky Ödön. Tiszay az egész gyűjteményre jellemző alapossággal dokumentálta avantgárd tevékenységét, amelynek köszönhetően avantgárd színdarabok kéziratai, kapcsolódó levelezések, de fotók és kiadványok is megtalálhatók a gyűjteményben.
Nem kevésbé jelentős Tiszay avantgárd színházhoz és munkáskultúrához egyaránt kapcsolódó tevékenysége, amikor az 1920–1930-as években a mozgásművészet felé fordult. Ebben az időszakban az irányzat vitathatatlanul legjelentősebb szereplőjével, Madzsar Alice-zal dolgozott együtt. Tiszay a Madzsar Alice Művészcsoport tagjaként színészként, szerzőként és szcenikusként is tevékenykedett. A gyűjtemény ezt gondosan dokumentálja, beleértve Tiszay kiterjedt levelezését is, amely rekonstruálhatóvá teszi azt a kiterjedt kapcsolati hálót, amellyel a művészként, szervezőként és propagátorként egyaránt működő Tiszay rendelkezett.
Tiszay Andor jelentőségére mint a nemzetközi (elsősorban olasz) és a magyar avantgárd közötti közvetítőre csak a legutóbbi időkben figyeltek fel a művészettörténészek és irodalomtörténészek. A hagyaték gazdagon dokumentálja Tiszay 1925–1926-os utazásait, amely során többek között olyan avantgárd művészekkel és színháztörténetileg jelentős szereplőkkel került kapcsolatba, mint Pirandello, vagy a futurizmus alapítója, F. T. Marinetti, a futurista filmes A. G. Bragaglia, vagy a futurista színházas E. Prampolini. Tiszay az egyetlen szereplője a magyar avantgárdnak, akinek kiterjedt, folyamatos és közvetlen kapcsolata volt a korszakban nemzetközileg meghatározó olasz futurizmus szereplőivel.
Tiszay már a két háború között újságíróként, baloldali mozgalmak szereplőjeként, majd a második világháború után könyvtárosként, fordítóként, és a „hőskorszak” krónikásaként működött. A gyűjtemény Tiszaynak ezt a tevékenységét a maga teljességben dokumentálja. A gyűjtemény integritása különösen értékes, hiszen Tiszaynak az ezerkilencszáztízes évektől az ezerkilencszáznyolcvanas évek végéig követhetővé teszi a tevékenységét. Ezzel egy avantgárd színházas kötődésekkel rendelkező, baloldali értelmiségi karriertörténetet tesz kutathatóvá. Ennek köszönhetően a gyűjtemény a magyarországi sztálinizmus és Kádár-kor kultúrájának kutatói számára (amely a magyar történettudomány jelenleg konjunkturális kutatási területe) is egyedülállóan értékes.
A hagyaték előrendezése, leltározása és kutathatóvá tétele jelenleg folyamatban van.