Óbuda, Budapest III. kerülete, már az ókorban is lakott, a Római Birodalom helytartója által irányított település volt, ezt a környéken számos épületrom jelzi ma is. A terület a középkorban a királynői birtok részeként a királyi udvar közvetlen befolyása alatt állt. Jelentőségét a mohácsi csatát követően veszítette el, ekkor a Buda-közeli falvakkal együtt elnéptelenedett és kettős fennhatóság alá került; mind a török porta, mind a frissen magyar királlyá váló német-római császár, I. Lipót (1640–1705) uralkodói jogokat gyakorolt felette.
A Buda visszafoglalásában és a török-elleni harcokban aktívan részt vevő tatai várkapitány, Zichy I. István (1616–1692) I. Lipóttól szerzett adományként lett birtokos Pest megyében, így Óbudán is. A Zichy-család ezt követően mintegy száz esztendeig birtokolta Óbudát, jelentősebb építkezések, például a kiscelli trinitárius kolostor (a mai Kiscelli Múzeum), és általában a régi barokk kori városkép kialakítása fűződik a nevükhöz. Zichy Péter (1674–1726) és fia, Zichy Miklós (1709–1758) építették a Duna partja mentén helyezkedő előkelő városi házat, majd annak helyére, 1746 és 1752 között az emeletes, egy traktusos, barokk stílusú, visszafogottan díszes kastélyt.
Az épületet Jäger Henrik kőfaragómester építette, és Bebó Károly szobrász faragványai dekorálják. Északi és déli homlokzata szimmetrikus, három részre tagolódik, középrizalitját jellegzetes erkélytámasztó oszlopok díszítik. A kastély eredetileg impozáns manzárd tetővel rendelkezett, amelyet a 19. század során sátortető váltott fel. Egykori kertje a mai Kobuci-kert helyén terült el, narancsfákat és más különleges trópusi növényekkel ültetett üvegházat is magában foglalt. A kastély könyvtártermet, billiárdtermet, fegyvertermet, szalont, női és férfi hálótermeket, vendégszobákat és kastélykápolnát rejtett. Zichy Miklós saját zenekart tartott fenn, és a korabeli divatos művekből színi előadásokat szervezett. A kastély falai között Mária Terézia uralkodónőt kétszer is vendégül látták.
A Zichy-család óbudai ágának fiágon való kihalása miatt, a bécsi udvar a Gödöllőn birtokos Grassalkovich Antal hathatós közbenjárására birodalmi fennhatóság alá játszotta vissza a főváros közelsége miatt kereskedelmileg és stratégiailag kulcspozíciójú települést. Az özvegy grófnéval megegyezés született: életjáradék biztosítása fejében átadta a kastélyt, majd annak teljes berendezése eladásra, a kertje felszámolásra került. A kastély ezután katonai objektumként szolgált, erődítményszerű körbeépítése, funkcionalizálása (a tetőzet átépítése, a falak lemeszelése, a kápolnatér és a földszinti termek megbontása) ekkor történt meg.
Az épület Óbuda ipari (azon belül is textilipari) jellegének erősödése miatt egy ideig selyemmanufaktúraként működött, majd a második világháborút követő lakáshiány következtében szükséglakássá lett nyilvánítva. Műemléki szempontú felújítása és kulturális célú hasznosítása 1976-ban következett be, ekkor ifjúsági kulturális központtá vált. A kastélyépületben a Kassák Múzeum, a melléképületekben az Óbudai Múzeum és a Vasarely Múzeum, a Térszínház és a Hello Wood műhelyei kaptak helyet, illetve egy részét a III. kerületi önkormányzat használja.
A Kassák Múzeum tereinek felújítására 2010-ben került sor a Stiftung Ahlers pro Arte és a Deutsch-Ungarische Gesellschaft támogatásával. A kastély földszintjét a rendszerváltástól 2014-ig a Magyar Gallup Intézet használta, azóta a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében van. A kastélyépület tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., fenntartója a Magyar Kultúráért Alapítvány.
Virtuális séta a Zichy-kastélyban
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2022
Készítette: Józsi Lajos, Bálint Júlia és Hevesi Bernadett