JOLÁN-NAP

„Élete penge levegőben
borítsátok be nagykabáttal
sosem szavalt még verset tőlem
súrol szalad egy könyvállvánnyal.”

József Attila: Simon Jolán, 1927–1928

 

Simon Jolán színésznő, dadaista előadóművész, Kassák Lajos élettársa, sőt alkotótársa volt, Kassákkal évtizedeken keresztül kölcsönösen formálták egymást. A magyar avantgárd ismert művészpárjává váltak: Kassák védjegyének számító, hátrafésült bohém hajat növesztett, élettársa pedig a modern nőkre jellemző rövid hajat vágatott. Simon Jolánt számos fotó, karikatúra, visszaemlékezés és vers örökíti meg, köztük József Attila emlékezetes sorai, amelyben a szavalónő „súrol, szalad egy könyvállvánnyal” – minden bizonnyal a Kassák-kör valamelyik estjére készülve, hiszen Simon egyben a magyar avantgárd mindenese is volt. Központi szerepet vállalt a magyar avantgárd legfontosabb folyóiratainak finanszírozásában és terjesztésében. 

Egyedülálló előadói stílusának köszönhetően – gyakran valamely Kassák által tervezett „konstruktivista” ruhát viselő és a kortársak által visszatérően „üveghangként” leírt módon szavaló Simon Jolán – jelentős hatást gyakorolt a kortársakra a határokon innen és túl. Avantgárd filmszerepeket is vállalt. 
 

A Kassák által szerkesztett avantgárd folyóiratok valódi – mai szóval – multimédiás platformokként működtek, így nem meglepő, hogy az itt látható filmszekvencia Kassák Dokumentum című lapjában jelent meg 1927-ben. De miről szólt a Gerő György által rendezett film? Erről a rejtélyes figuráról keveset tudunk, hiszen tőle csak néhány filmkocka, forgatókönyv és elméleti írás maradt ránk az 1920-as évekből, de ezekkel is beírta magát a magyar kísérleti film történetébe. Absztrakt, „abszolút” filmjei elvetették a cselekményt és a lélektani ábrázolást. Gépszerű embereket és emberszerű gépeket szerepeltetett. Számára a színész jelentősége „egészen a minimumra redukálandó”. Ez magyarázza Simon Jolán szögletes, mechanikus mozdulatait a felvételeken. Az avantgárd rendező és színésznő szerencsésen egymásra találtak – gondolhatnánk. Azonban Simon Jolán a rá jellemző éleslátással majdnem visszadobta a szerepet, és így csaknem visszaütött Gerő kísérleti gondolkodásmódja – minek menjen el a felvételre, fejezte ki kételyeit a színésznő, ha a helyére bárki odaállítható. Ahogy Simon Jolán egy Kassáknak írott levelében beszámolt az esetről: „Most Gerő folyton nyafog a nyakamon. Hiába próbáltam meggyőzni arról, hogy én pótolható vagyok és éppen ezért nem mulasztom el semmi dolgom az ő filmje miatt. Ha úgy látnám, hogy ettől függ a film sorsa, természetesen minden áldozatra készen lennék. De hisz így is betegségem dacára is kimentem, stb.” (Simon Jolán – Kassák Lajosnak, 1926 őszén, KM-lev. 2063/161. )

Dobó Gábor

Kassák és Simon Jolán leveleit hamarosan szabadon elérhető, digitális kritikai kiadás formájában tesszük közzé. 
A projekt címe: Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái (OTKA FK-139325.) Bővebb információ elérhető a múzeum honlapján.