Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái

OTKA FK-139325

2021.10.01. – 2026.09.30.
 

A kutatás célkitűzései 

A projektnek két alapvető célkitűzése van: Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 között keletkezett levelezésének born-digital kritikai kiadása; valamint a levelezésanyag interdiszciplináris, kultúratudományi szempontú értelmezése. A levelezéskiadás célja, hogy nyilvánossá tegyük a magyar avantgárd központi alakjához, Kassákhoz, illetve társához, Simon Jolánhoz kapcsolódó, mintegy 600 tételből álló, a modernségkutatás szempontjából páratlan jelentőségű dokumentumanyagot. A Kassák Múzeumban őrzött gyűjteményre épülő online kritikai levelezéskiadást a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ (PIM DBK) műhelyével együttműködésben készítjük el. A tervezett publikáció a széles körben használt TEI jelölőnyelv alkalmazása révén alkalmassá válik a szemantikus web technológiájával történő feldolgozásra, és ennek köszönhetően integrálható lesz nemzetközi digitális bölcsészeti projektekbe.

Másik célunk az archívumi anyag interdiszciplináris értelmezése. A levelezésanyag elemzésével – elsősorban Simon Jolán személyén keresztül – olyan, eddig kevéssé vizsgált, de alapvető kérdések nyithatók meg, mint például a nők szerepe az avantgárdban. A fiatal kutatókat is integráló, különféle tudományterületek képviselőiből álló kutatócsoport célja, hogy a levelezéskiadásra és a kapcsolódó kontextualizáló munkára építve a hazai és nemzetközi tudományos diskurzusok szempontjából is releváns elméleti kérdéseket fogalmazzon meg. Ennek érdekében vállaljuk egy hazai workshop és egy nemzetközi konferenciapanel szervezését; magyar és angol nyelvű publikációk (köztük peer reviewed tanulmányok); egy online tanulmánykötet, valamint egy kiállítás előkészítését.          

A kutatás alapkérdése  

A kutatás alapkérdése az, hogy milyen szempontok és módszerek segítségével értelmezhetők azoknak a magyar avantgárdban fontos szerepet játszó szereplőknek a tevékenysége, akik különböző okokból láthatatlanok maradtak a modernség historizálási folyamatában. Hipotézisünk szerint az irodalom- és művészettörténeti kánonon kívül eső művészek láthatóvá tételéhez olyan szempontrendszerre van szükség, amely az avantgárd mozgalmak sajátos belső dinamikáit is képes kezelni. Az irodalom- és művészet történetét egymásra épülő, kiemelkedő életművek és műalkotások sorozataként elbeszélő narratívák ugyanis gyakran kitakarják a magyar avantgárdot nagyrészt alkotó autodidakta, a művészeti intézményrendszeren kívülről érkező, nem egyszer társadalmilag is marginalizált szereplőket. Ezen kívül az avantgárd története nem redukálható az emblematikus figurák történetére. Éppen ellenkezőleg, e csoportok jellegzetessége, hogy kollektív munkára épülő, mozgalomszerű szerkezetet vettek fel. Működésüket a különböző beágyazottságú és státuszú szereplők kooperációja vagy éppen konfliktusai formálták. Célunk, hogy a levelezés feldolgozása során olyan kérdéseket nyissunk meg, amelyeken keresztül a magyar avantgárdot árnyaltan leíró szempontrendszerhez juthatunk. Hogyan jutottak hanghoz és láthatósághoz az avantgárd csoportokban olyan sokszorosan marginalizált szereplők, mint a munkásosztálybeli alkotók, köztük nők, akik gyakran határátlépő, efemer, és ezért alig dokumentált kulturális gyakorlatokban vettek részt? És hogyan lehet megírni az ő történetüket, azt is figyelembe véve, hogy esetükben maguk az avantgárd mozgalmak is részben újratermelték a többségi társadalom elnyomó és hierarchikus dinamikáit?           

A kutatás jelentősége

Kassák és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének annotált publikálása a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ (PIM DBK) digitális kritikai kiadás projektjébe illeszkedik. A digital humanities a bölcsészeten belül a legdinamikusabban fejlődő terület, amely lehetővé teszi a tudományos standardoknak megfelelő forráskiadások létrehozását. Az eljárás széles körben szabadon hozzáférhető, az oktatásban is felhasználható szövegkiadás létrehozását teszi lehetővé, amelyhez így a Kassák Múzeum közművelődési feladatokat is rendelhet. A digitális kiadás a fakszimile, a szövegközlés és a jegyzetanyag rétegeit egyaránt képes kezelni. Előnye, hogy továbbfejleszthető, javítható, bővíthető és további metaadatokkal gazdagítható. A szemantikus web lehetőségeinek megfelelően más – hazai és nemzetközi – projektekkel is összekapcsolható lesz, amelyekre újabb kutatások, (akár EU-s kulturális örökség-) pályázatok, intézményközi együttműködések is építhetők.  

A Kassák Múzeum katalizátor szerepet tölt be. Pályázatunkkal folytatjuk a több tudományterülettel érintkező, a hazai és nemzetközi tudományos életbe beágyazott, pályakezdőkkel közösen végzett munkát. Az elmúlt bő tíz évben, különösen a 2016 és 2021 között futó OTKA projektünk időszakában számos, hosszú távú intézményközi együttműködésünk valósult meg. Részben munkánknak is köszönhetően, Kassák és a magyar avantgárd az utóbbi tíz évben állandó szereplője lett a modernizmusokkal foglalkozó, addig alapvetően nyugat-európai fókuszú kiállításoknak és tanulmányköteteknek. A Kassák Múzeum tudományos és kiállítási profilját az elmúlt években a kelet-közép-európai régió avantgárd és neoavantgárd művészetének kontextualizáló és a korábbi narratívákat újraértelmező vizsgálata határozta meg, amelyhez jelen projekt is kapcsolódik.  

A pályázat jelentősége a kelet-közép-európai modernség- és avantgárdkutatás területén belül az, hogy először jelennek meg átfogó, önálló kiadásban Kassák és Simon Jolán levelei, amire interdiszciplináris kutatás épül. A pályázat összekapcsolja a digitális bölcsészeti munkát, a múzeumi gyakorlatot és a tudományos értelmezést, és mindezt a nemzetközi tudományos térben is pozícionálja, ami az avantgárd témája miatt különösen indokolt.