1. Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái

Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái

A projekt Kassák Lajos és Simon Jolán levelezésének digitális kritikai kiadását, valamint annak értelmezését célozza. Munkánk az 1909 és 1927 közötti avantgárd időszakot öleli fel, és több mint 500, nagyrészt kiadatlan levélre támaszkodva egy olyan művészpárt mutat be, amely egyaránt aktív volt a munkáskultúra, az avantgárd művészet, a budapesti művészeti világ és a bécsi emigráció közegében, emellett részt vett az avantgárd folyóiratok transznacionális hálózatában is. Kassák és Simon Jolán sokrétű tevékenységét kvalitatív elemzések során dolgozzuk fel. Kutatásunk során digitális bölcsészeti eszközökre is támaszkodnak.

Projektazonosító: OTKA FK-139325 

Futamidő: 2021.10.01. – 2026.03.31. 

 

Vezető kutató: Dr. Dobó Gábor 

Szenior kutatók 

  • Dr. Balázs Eszter 
  • Dr. Kosztolánczy Tibor 
  • Sasvári Edit 
  • Prof. Dr. Tverdota György 

Fiatal kutatók 

  • Bagdi Sára 
  • Szeredi Merse Pál 

Digitális filológiai szakértő: Mihály Eszter (OSzK DBK) 

 

A kutatás célkitűzései 

A projektnek két alapvető célkitűzése van: Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 között keletkezett levelezésének born-digital kritikai kiadása; valamint a levelezésanyag interdiszciplináris, kultúratudományi szempontú értelmezése. A levelezéskiadás célja, hogy nyilvánossá tegyük a magyar avantgárd központi alakjához, Kassákhoz, illetve társához, Simon Jolánhoz kapcsolódó, mintegy 600 tételből álló, a modernségkutatás szempontjából páratlan jelentőségű dokumentumanyagot. A Kassák Múzeumban őrzött gyűjteményre épülő online kritikai levelezéskiadást a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ (PIM DBK) műhelyével együttműködésben készítjük el. A tervezett publikáció a széles körben használt TEI jelölőnyelv alkalmazása révén alkalmassá válik a szemantikus web technológiájával történő feldolgozásra, és ennek köszönhetően integrálható lesz nemzetközi digitális bölcsészeti projektekbe. 

Másik célunk az archívumi anyag interdiszciplináris értelmezése. A levelezésanyag elemzésével – elsősorban Simon Jolán személyén keresztül – olyan, eddig kevéssé vizsgált, de alapvető kérdések nyithatók meg, mint például a nők szerepe az avantgárdban. A fiatal kutatókat is integráló, különféle tudományterületek képviselőiből álló kutatócsoport célja, hogy a levelezéskiadásra és a kapcsolódó kontextualizáló munkára építve a hazai és nemzetközi tudományos diskurzusok szempontjából is releváns elméleti kérdéseket fogalmazzon meg. Ennek érdekében vállaljuk egy hazai workshop és egy nemzetközi konferenciapanel szervezését; magyar és angol nyelvű publikációk (köztük peer reviewed tanulmányok); egy online tanulmánykötet, valamint egy kiállítás előkészítését. 

 

A kutatás alapkérdése 

A kutatás alapkérdése az, hogy milyen szempontok és módszerek segítségével értelmezhetők azoknak a magyar avantgárdban fontos szerepet játszó szereplőknek a tevékenysége, akik különböző okokból láthatatlanok maradtak a modernség historizálási folyamatában. Hipotézisünk szerint az irodalom- és művészettörténeti kánonon kívül eső művészek láthatóvá tételéhez olyan szempontrendszerre van szükség, amely az avantgárd mozgalmak sajátos belső dinamikáit is képes kezelni. Az irodalom- és művészet történetét egymásra épülő, kiemelkedő életművek és műalkotások sorozataként elbeszélő narratívák ugyanis gyakran kitakarják a magyar avantgárdot nagyrészt alkotó autodidakta, a művészeti intézményrendszeren kívülről érkező, nem egyszer társadalmilag is marginalizált szereplőket. 

Ezen kívül az avantgárd története nem redukálható az emblematikus figurák történetére. Éppen ellenkezőleg, e csoportok jellegzetessége, hogy kollektív munkára épülő, mozgalomszerű szerkezetet vettek fel. Működésüket a különböző beágyazottságú és státuszú szereplők kooperációja vagy éppen konfliktusai formálták. Célunk, hogy a levelezés feldolgozása során olyan kérdéseket nyissunk meg, amelyeken keresztül a magyar avantgárdot árnyaltan leíró szempontrendszerhez juthatunk. Hogyan jutottak hanghoz és láthatósághoz az avantgárd csoportokban olyan sokszorosan marginalizált szereplők, mint a munkásosztálybeli alkotók, köztük nők, akik gyakran határátlépő, efemer, és ezért alig dokumentált kulturális gyakorlatokban vettek részt? És hogyan lehet megírni az ő történetüket, azt is figyelembe véve, hogy esetükben maguk az avantgárd mozgalmak is részben újratermelték a többségi társadalom elnyomó és hierarchikus dinamikáit? 

 

A kutatás jelentősége 

Kassák és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének annotált publikálása a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ (PIM DBK) digitális kritikai kiadás projektjébe illeszkedik. A digital humanities a bölcsészeten belül a legdinamikusabban fejlődő terület, amely lehetővé teszi a tudományos standardoknak megfelelő forráskiadások létrehozását. Az eljárás széles körben szabadon hozzáférhető, az oktatásban is felhasználható szövegkiadás létrehozását teszi lehetővé, amelyhez így a Kassák Múzeum közművelődési feladatokat is rendelhet. A digitális kiadás a fakszimile, a szövegközlés és a jegyzetanyag rétegeit egyaránt képes kezelni. Előnye, hogy továbbfejleszthető, javítható, bővíthető és további metaadatokkal gazdagítható. A szemantikus web lehetőségeinek megfelelően más – hazai és nemzetközi – projektekkel is összekapcsolható lesz, amelyekre újabb kutatások, (akár EU-s kulturális örökség-) pályázatok, intézményközi együttműködések is építhetők. 

A Kassák Múzeum katalizátor szerepet tölt be. Pályázatunkkal folytatjuk a több tudományterülettel érintkező, a hazai és nemzetközi tudományos életbe beágyazott, pályakezdőkkel közösen végzett munkát. Az elmúlt bő tíz évben, különösen a 2016 és 2021 között futó OTKA projektünk időszakában számos, hosszú távú intézményközi együttműködésünk valósult meg. Részben munkánknak is köszönhetően, Kassák és a magyar avantgárd az utóbbi tíz évben állandó szereplője lett a modernizmusokkal foglalkozó, addig alapvetően nyugat-európai fókuszú kiállításoknak és tanulmányköteteknek. A Kassák Múzeum tudományos és kiállítási profilját az elmúlt években a kelet-közép-európai régió avantgárd és neoavantgárd művészetének kontextualizáló és a korábbi narratívákat újraértelmező vizsgálata határozta meg, amelyhez jelen projekt is kapcsolódik. 

A pályázat jelentősége a kelet-közép-európai modernség- és avantgárdkutatás területén belül az, hogy először jelennek meg átfogó, önálló kiadásban Kassák és Simon Jolán levelei, amire interdiszciplináris kutatás épül. A pályázat összekapcsolja a digitális bölcsészeti munkát, a múzeumi gyakorlatot és a tudományos értelmezést, és mindezt a nemzetközi tudományos térben is pozícionálja, ami az avantgárd témája miatt különösen indokolt.

 

A projekthez kapcsolódó publikációk 

 

Tudományos folyóiratban megjelent tanulmányok 

 

Szerkesztett kötet 

 

Könyvfejezet 

 

Kiállítások 

 

Tudományos ismeretterjesztő közlemény 

 

Tudományszervezés 

  • ESPRit (Európai Periodikakutató Társaság) éves konferenciája. A hibrid (online és jelenléti) konferencia a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) – Artpool Művészetkutató Központ, a European Society for Periodical Research (ESPRit), és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) – Kassák Múzeum közreműködésével valósult meg. A konferencia címe: Periodicals beyond Hierarchies: Challenging Geopolitical and Social “Centers” and “Peripheries” through the Press. Társzervezők jelen projekt részéről: Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál. A lebonyolításban a projekt részéről részt vesz: Bagdi Sára.