Kassák Lajos írásos és tárgyi hagyatéka két részletben került a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum gyűjteményébe: az első, nagyobb egység az alapításkor, a második pedig 1986-ban, Kassák Lajosné Kárpáti Klára halálát követően. A két nagyobb hagyatéki egység együttesen világítja meg Kassák munkásságának hátterét – a gyűjteményen belül pedig kiemelkedő Kassák levelezése, valamint a megjelent és kiadatlan kéziratok, dokumentumok együttese (az úgynevezett analekták). A hagyaték tudományos igényű feldolgozása, rendszerezése, leltározása és közzététele egyaránt Csaplár Ferenc feladatává vált a Kassák Múzeumban.
Csaplár a hagyaték tanulmányozásával, feldolgozásával eltöltött évtizedek alatt irigylése méltó alapossággal ismerte meg a gyűjteményt. Kassák hagyatékának beható ismeretét tükrözik a múzeum kiállításaihoz írt rövid szövegei, valamint hosszabb lélegzetű tanulmányai is. Azonban Csaplár a múzeumi munkával töltött évtizedei alatt viszonylag kevés forrásszöveget tett közzé, amely csak részben igazolható Kassák személyének és munkásságának ambivalens recepciójával a Kádár-korban és a rendszerváltást követően, valamint a múzeum „egyszemélyes” projektként való fenntartásával. Csaplár minden bizonnyal egy fontos és sok szempontból kényes természetű forrásanyagként kezelte a múzeumban őrzött kéziratos gyűjteményt, és csak korlátozott formában tette azt kutathatóvá vagy hozzáférhetővé. Tevékenységének számtalan kiemelkedő eredménye mellett ez a hozzáállása vezetett ahhoz, hogy a Kassák-hagyaték muzealizációját és kanonizációját követően sem kezdődött el az életmű kritikai jellegű irodalomtudományi feldolgozása. Nem szerveződött kutatócsoport a Kassák-életmű bibliografikus feltárására, nem jelentek meg Kassák verseinek vagy regényeinek kritikai kiadásai, valamint Kassák levelezésének jelentősebb része is máig kiadatlan. A Kassák Múzeum munkatársai az elmúlt években kezdték meg ezt a hiányzó forrásfeltáró és -elemző munkát: jelenleg folyamatban van Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásának segítségével.
A Csaplár Ferenc tanulmányait összegyűjtő sorozatunk mostani bejegyzésében azokat az írásokat közöljük újra, amelyek a Kassák Múzeum értékes kéziratanyagából közölnek hosszabb-rövidebb részleteket. Különösen érdekesek Kassák Lajos különböző korszakokból származó leveleinek kiadásai: Kassák és párja, Simon Jolán levélváltásai a bécsi emigráció idejéből (Új Symposion, 1979), Kassák szerkesztői levelezése a második világháború után indított Alkotás című folyóiratával kapcsolatosan (Jelenkor, 1987), valamint Kassák és Sinkó Ervin levelezése az 1960-as évekből (Híd, 1987). Csaplár a Kassák Múzeum analekta-gyűjteményéből is tett közzé érdekességeket: például az 1922-ben kiadott Új művészek könyve című antológia tervezetét (Magyar Könyvszemle, 1982), valamint a Ma folyóirat működésével kapcsolatos dokumentumokat az 1919-es Tanácsköztársaság idejéből (Magam törvénye szerint, 1987). A sorozat részeként közöljük Csaplár tematikus gyűjtéseit Kassák korábban megjelent cikkeiből és interjúiból, valamint Csaplár utószavait Kassák két jelentős kötetéhez, amelyeket a múzeum gyűjteményében őrzött kéziratok alapján adott közre: a Szénaboglya című, az 1950-es évek közepén írt naplójához, valamint a Pán Imrével közösen jegyzett, Az izmusok története című kötet második, bővített kiadásához.
Kassák Lajos levelesládájából. Új Symposion, 15. évf. 165. szám, 1979, [4-9.]
A Karavántól az Új művészek könyvéig: Kassák antológia-tervezete. Magyar Könyvszemle, 98. évf. 4. szám, 1982, 379-382.
Az Alkotás szerkesztőjének levelezéséből. Jelenkor, 30. évf. 3. szám, 1987, 262-269.
Kassák és Sinkó Ervin levelezéséből. Híd, 51. évf. 3. szám, 1987, 405-413.
Kassák Lajos két cikke Szent-Györgyi Albertről. Tiszatáj, 41. évf. 3. szám, 1987, 84-88.
A Ma és a Tanácsköztársaság. In: Magam törvénye szerint: Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára. Szerk. Csaplár Ferenc. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum – Múzsák Kiadó, 1987, 149-159.
Utószó. In: Kassák Lajos: Szénaboglya. Sajtó alá rendezte: Csaplár Ferenc. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988, 423-425. | Digitális Irodalmi Akadémia
„Zsidók és keresztények vagyunk itt együtt”: Kassák Lajos egy oratóriumestről. Múlt és Jövő, 2. évf. 4. szám, 1991, 12-15.
Kassák Lajos: „Meg kell találni az összedolgozás lehetőségeit.” Kassák Lajos nyilatkozatai a határon túli magyar irodalomról és a dunai népek együttműködéséről. Tekintet, 6. évf. 5-6. szám, 1993, 100-116.
Kassák is testvér [Kassák és a szabadkőművesség]. Élet és Irodalom, 37. évf. 9. szám, 1993, 2.
Utószó az új kiadáshoz. In: Kassák Lajos és Pán Imre: Izmusok: A modern művészeti irányok története. Budapest, Napvilág Kiadó, 2003, 265-279.
A blogsorozat a Kassák Múzeum "Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái" (OTKA FK-139325) című kutatási projektjéhez kapcsolódóan készült.
Szeredi Merse Pál