Kutatás

KUTATÓSZOLGÁLAT

Határozatlan ideig zárva!

A járványügyi helyzetre való tekintettel a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményeinek a kiállításai, kutatószolgálatai 2020. március 17-től határozatlan ideig zárva tartanak. A meghirdetett programok, események elmaradnak, a múzeum könyvtára és a kutatószolgálat is zárva tart.

Köszönjük a megértést és az együttműködést!

KUTATÁSOK

2016–2020

Kassák Lajos avantgárd folyóiratai interdiszciplináris megközelítésben (1915–1928) – NKFIH-K 120779

A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként működő Kassák Múzeumban a nyitott, 21. századi múzeumok profiljának megfelelően összekapcsolódik a kiállítási, archívumi, edukációs és kutatói munka. Az intézmény célja Kassák Lajos alkotásainak és személyes dokumentumainak megőrzésén és közzétételén túl Kassák irodalmi, képzőművészeti, közéleti és szerkesztői tevékenységének alapkutatásokra támaszkodó tudományos értelmezése is. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával 2016 őszén Kassák Lajos avantgárd folyóiratai interdiszciplináris megközelítésben (1915–1928) címmel létrejött projektünk keretében Kassák avantgárd lapjait vizsgáljuk. A téma rétegzettségének megfelelően a kutatócsoportban is többféle tudományterületről érkeztek munkatársak: a vezető kutató: Dr. Balázs Eszter (PIM–Kassák Múzeum, Kodolányi János Egyetem) történész; Sasvári Edit szenior kutató (PIM–Kassák Múzeum, a Kassák Múzeum vezetője) művészettörténész; Tverdota György (professor emeritus, ELTE BTK) irodalomtörténész; Dr. Palkó Gábor, a Digiphil digitális bölcsészeti platform vezetője (MTA BTK, ELTE BTK) irodalomtörténész; a projekt két, teljes állású munkatársa Dr. Dobó Gábor irodalomtörténész és Szeredi Merse Pál művészettörténész.

Bővebben a kutatócsoportról itt.

Kassák Lajos avantgárd folyóiratainak alapkutatásokra támaszkodó, komplex vizsgálata új értelmezésekhez nyitja meg az utat, azzal az ambícióval, hogy árnyalja a Kassák életművével és a magyar történeti avantgárddal kapcsolatos képünket. Kassák munkássága hazánkban elsősorban költészetének és prózájának néhány kanonikus darabjával van jelen, míg külföldön főként képzőművészként, az utóbbi években pedig egyre inkább lapszerkesztőként is ismert. Kutatásunk célja, hogy Kassák tízes-húszas évekbeli lapjainak átfogó vizsgálatán keresztül Kassák sokoldalú tevékenységét egyszerre, hazai és nemzetközi kontextusban elemezzük. A projekt ehhez a folyóirat-kutatás, valamint az értelmiségtörténet, és a kulturális transzferek megközelítését alkalmazza. Vizsgáljuk a Kassák-lapokhoz kapcsolódó hazai és transznacionális hálózatokat, közegeket, valamint az itt folyó vitákat, amelyek végső soron a művész és a művészet társadalmi térben betöltött szerepének alapvető újrafogalmazásáról szóltak.

A kutatás feladata a Kassák Lajos által szerkesztett folyóiratokhoz, illetve azok köreihez szorosan és tágabban kapcsolódó kiadványok, levelezések, naplók, visszaemlékezések, analekták és egyéb dokumentumok feltárása, feldolgozása és digitalizálása.

A 2016 őszén kezdődött kutatómunkánk eredményeit folyamatosan közzétesszük kiállításokon, hazai és nemzetközi konferenciákon, egyes résztémákat kibontó microsite-okon, illetve tudományos publikációkban.

Bővebben kutatás keretében megjelent kötetekről és publikációkról itt.

2014–2018

A hatvanas-hetvenes évek magyar művészetének komplex kutatási programja

2014 őszétől Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója vezeti a múzeumban működő kutatócsoportot. A projekt abból indult ki, hogy hatvanas-hetvenes évek magyar művészetének nemzetközi ismertsége messze elmarad attól, amit megérdemelne. A kutatás egy új koncepció kidolgozására tesz javaslatot: az elszigetelt, nemzeti szemlélet és centrum-periféria viszonylat helyett a magyar művészet és szociokulturális miliő regionális összefüggéseire helyezi a hangsúlyt.

A csoport jellegének kialakításakor fontos szempontnak tartották az egyéni kutatói attitűd abszolutizálása helyett a közös gondolkodásra építő munkamódszer kialakítását, és ennek alapján egy közös tudásbázis felépítését. Az egyéni kutatások csokorba gyűjtése helyett a cél egy markáns koncepció kialakítása volt.

A kutatási program nem akar egyetlen szemléletet képviselni és abszolutizálni, inkább a különböző szemléletek ütköztetésével kívánja teljessé tenni a képet a hatvanas-hetvenes évek művészetével kapcsolatban. Maga a kutatási program is arra törekszik, hogy a kutatók és a témavezetők intenzív műhelymunka keretében dolgozzanak, egyeztessék eredményeiket, és ütköztessék álláspontjaikat.

A kutatás gondolatmenetének fő iránya a régió országaira érvényes alapszituációból, a két világhatalom kényes egyensúlyi helyzetéből indul ki, de ennek a konstellációnak az újragondolására tesz kísérletet. A modell legfőbb erénye lehet, hogy nem a hidegháborús narratívát, a két nagyhatalom konfrontációjának a problematikáját akarja fixálni, hanem a régió speciális kulturális mintázatának a bemutatására kíván lehetőséget teremteni.

E modell vezérfogalma a „kettős beszéd”, amely a két nagyhatalom közé való beszorítottság sajátos szituációját írja le, amely különböző formációkban, de jellemző a régió összes országára.

Bővebben a kutatócsoportról itt.

Bővebben a kutatási program keretében, a Kassák Múzeum és a Translocal Institute of Contemporary Art által közösen szervezett Contested Spheres: Actually Existing Artworlds under Socialism című konferenciáról itt.

2014–2016

Kassák Lajos és avantgárd folyóiratai (1915–1927) – Interdiszciplináris kutatás

A Kassák Múzeum munkatársai, Dobó Gábor irodalomtörténész és Szeredi Merse Pál művészettörténész 2014-ben kezdték meg Kassák Lajos avantgárd folyóiratainak interdiszciplináris szempontrendszert és – többek között – a fólyóirat-kutatás (periodical studies), az értelmiségtörténet (histoire des intellectuels) és a kulturális transzferek módszertanát alkalmazó feldolgozását. A projekt jelenlegi prioritásai: az egyes folyóiratokhoz kapcsolódó alapkutatások folytatása, ezek kiállítás formájában történő bemutatása, valamint Kassák avantgárd folyóiratainak digitalizálása.

• Alapkutatás

Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál az ELTE-BTK hallgatóiból alakult kutatócsoportjukkal (Csaba Krisztina, Ferenczi Ágnes, Galácz Judit, Zsuró Zsuzsa) és Balázs Eszter szakmai konzulenssel közösen kezdték meg a Kassák Lajos avantgárd folyóirataihoz kapcsolódó alapkutatást. A projekt célja a Kassák Múzeum gyűjteményében található releváns archív anyagok – analekták és levelezés – feldolgozása, valamint a Kassák folyóiratairól és művészeti tevékenységéről megjelent korabeli sajtóvisszhang feltárása. A kutatás első fázisában A Tett (1915–1916) folyóirathoz kapcsolódó archiváliák és sajtóvisszhang teljes körű feltárása történt meg 2014–2015 során. A bécsi MA (Szeredi Merse Pál) és a Dokumentum (Dobó Gábor) feldolgozása folyamatban van.

• Kiállítás-sorozat

A Kassák Lajos avantgárd folyóiratait feldolgozó kiállítás-sorozat részeként jött létre az 1915–1916-ban megjelent A Tett című folyóiratot feldolgozó kiállítás Jelzés a világba – Háború ∩ Avantgárd ∩ Kassák címmel (2015. június-november). A kiállítás azt mutatta be, hogyan szegült szembe A Tett a baloldali, szociális, társadalomkritikus felfogásán és újszerű folyóirat-szerkesztői elvén keresztül a háború kultúrájával, vagyis az ellenséget megbélyegző beszédmóddal. A tárlat továbbá A Tett hátterét jelentő hazai és nemzetközi kontextusokat vázolja fel, amelyek relációjában a lap úgy tűnt fel, mint egy jelzés a világba. A kiállítás kurátorai – Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál – és designere – Rudas Klára képzőművész – jelenleg a 2016 nyarán megnyíló, a budapesti MA történetét feldolgozó kiállítást készítik elő.

• Digitalizálás

A Kassák Múzeum hosszútávú digitalizációs programja fókuszában Kassák Lajos avantgárd lapjainak közzététele áll, részben a nemzetközi kompatibilitás igénye, részben a folyóiratkutatás nemzetközi konjunktúrája miatt. A Kassák Múzeum munkatársai a Petőfi Irodalmi Múzeum Palkó Gábor által vezetett digitális filológia (DigiPhil) projektjének részeként 2014-ben Kassák első folyóirata, A Tett 1915–1916-ban megjelent 17 számát digitalizálták. 2015 telétől a szkennelt facsimile oldalak, valamint a betűhíven átírt szövegek a DigiPhil felületén, és az Europeana adatbázisában egyaránt hozzáférhetők. A nemzetközi szinten is kiemelkedő projekt keretében 2015–2016 során Kassák Lajos további avantgárd folyóiratai – a MA (1916–1925), a 2x2 (1922), a 365 (1925), valamint a Dokumentum (1926–1927) – is online elérhetővé válnak. A digitalizálás részeként a kritikai kiadáshoz szükséges adatok és dokumentumok feltárása folyamatban van.

• Oktatás

Kassák Lajos és avantgárd folyóiratai (1915–1927) – Recepciótörténeti kutatások

Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál, a Kassák Múzeum munkatársai és az ELTE-BTK doktoranduszai a 2014/2015 tavaszi szemeszterben az ELTEBTK Művészettörténet Intézetében szabadon válaszható speciális kollégiumot tartottak a kar BA és MA hallgatóinak. A kurzus a Kassák Lajos avantgárd folyóirataihoz kapcsolódó aktuális hazai és nemzetközi kutatásokhoz, valamint interdiszciplináris megközelítésekhez nyújtott bevezetőt előadások és kiállításlátogatások keretében. A kurzus második felében a hallgatók a Kassák Múzeumban folyó alapkutatásba kapcsolódtak be a budapesti MA 1917–1919 között megrendezett kiállításairól a kortárs sajtóban megjelent kritikák és tudósítások feltárásával és az eredmények közös elemzésével.

Az avantgárd és folyóiratai: kontextusok, kapcsolatok, megközelítések

A 2015 tavaszán Dobó Gábor szervezésében megvalósult előadás-sorozat a magyar történeti avantgárd folyóiratait vizsgálta. A különböző kutatási területekről érkező előadók részvétele lehetővé tette, hogy az avantgárd folyóiratokról a maguk összetettségében beszélhessünk. Az előadások online megtekinthetők.

• Konferenciák

Local Contexts / International Networks – Avant-Garde Magazines in Central Europe (1910–1935)

A Kassák Múzeum 2015. szeptember 17–19-én háromnapos, angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervezett a visegrádi országok kutatóinak részvételével. A konferencia a ‘Közép-Európai avantgárd folyóiratot’, az 1910–1935 közötti avantgárd irodalom és képzőművészet egyik legfontosabb médiumát állította középpontba. Célunk az volt, hogy a konferencia az avantgárd folyóiratokhoz kapcsolódó kutatásokat a lehető legteljesebben, interdiszciplináris megközelítésben mutassa be – így a folyóiratok különböző minőségükben, többek között mint az avantgárd kommunikáció ‘diszkurzív tere’, mint ‘Gesamtkunstwerk’, valamint mint ‘történelmi dokumentum’ kerülnek bemutatásra. A konferencia egyik legfontosabb célja, hogy az aktuális tudományos konjunktúra következtében főként nemzetközi kontextusban tárgyalt közép-európai avantgárd művészetet a helyi kontextusok feltárásával, valamint a nemzeti és nemzetközi kapcsolatrendszerek közti – gyakran ambivalens – kapcsolatok feldolgozásával mutassa be. A konferencia előadásai 2016 tavaszán open access kiadvány formájában, a Kassák Múzeum kiadásában jelennek meg. A konferencia összefoglalója itt olvasható.

• Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál konferencia-előadásai és publikációi a projekthez kapcsolódóan
  

• Merse Pál Szeredi: Networks and Utopias - Lajos Kassak and the Hungarian avant-garde in Budapest and Vienna (1915-1925), Ploegdag 2014, Groninger Museum, Groningen, 2014. május 31. Megjelent: '​...lets erase the rules from our minds.' Lajos Kassák and the International Avant-Garde, Hendrik Nicolaas Werkman – KUNST is overal (De Ploeg Jaarboek 2014), Groningen, 2015.
• Merse Pál Szeredi: The Horizons of the Bildarchitektur – Political Messianism and Artistic Utopia at Lajos Kassák's Activist Circle in Vienna and Budapest, 4th International Conference of the European Network for Avant-Garde and Modernism Studies – UTOPIA, University of Helsinki, 2014. augusztus 26–29.
• Dobó Gábor: Elképzelni a háborút: futurizmus a tízes évek közepén megjelenő magyar lapokban, Emlékezés egy nyár-éjszakára, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2014. szeptember 15–17. Megjelent: Elképzelni a háborút: „őrjöngő futuristák” és „áruló olaszok” a tízes évek közepén megjelenő magyar lapokban, Irodalomismeret, 2015/1.
• Dobó Gábor: Kassák Lajos Egy ember élete című művének korabeli fogadtatástörténete (1927-1928), Fejezetek egy kézikönyvbe konferencia, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2015. június 16. Megjelent: Kassák Lajos Egy ember élete című önéletrajzának fogadtatása 1927-1928-ban, Literatura, 2015/3.
  
• Gábor Dobó’s Interview with Evanghelia Stead on Periodical Research, Online Avant-Garde Database, 2015. augusztus.
• Gábor Dobó – Merse Pál Szeredi: SIGNAL TO THE WORLD – WAR ∩ AVANT-GARDE ∩ KASSÁK, 4th ESPRit conference – Politics and Periodicals, Stockholm, Nordic Museum, 2015. szeptember 10–11.
• Gábor Dobó: Un’automobile da corsa è veramente più bella della Vittoria di Samotracia? L’eco della campagna futurista contro l’arte classica sulla stampa ungherese, Sárközy Péter (a cura di), L’eredità classica nella cultura italiana e ungherese del Novecento dalle Avanguardie al Postmoderno, Sapienza, Roma.
• Dobó Gábor – Szeredi Merse Pál: Avantgárd és folyóirat-kutatás Kelet- és Közép- Európában (egy konferencia tapasztalatai), Lakatos Éva emlékkonferencia, Országos Széchényi Könyvtár – Petőfi Irodalmi Múzeum, 2015. november 5.
• Gábor Dobó: The self-description of Kassák’s avant-garde magazine Dokumentum (1926–1927) and the hegemonic discourse in Hungary, Elites in the 20th Century: Continuity or Discontinuity – Interdisciplinary workshop, Institute of Art History – Academy of Sciences of the Czech Republic, 2015. november 20.
• Merse Pál Szeredi: The radical Elite vs. the New Art – Debates around the Hungarian Avant-Garde (1919–1925), Elites in the 20th Century: Continuity or Discontinuity – Interdisciplinary workshop, Institute of Art History – Academy of Sciences of the Czech Republic, 2015. november 20.
• Merse Pál Szeredi: First Encounters: The Spread of Russian Constructivism in the West and the Role of Émigré Hungarian Avant-Garde in Vienna (1919-1924), Russian Art: Building Bridges Between East and West – Third Graduate Workshop of the Russian Art and Culture Group, Jacobs University, Bremen, 2015. november 26–27.
• Merse Pál Szeredi: SIGNAL TO THE WORLD – WAR ∩ AVANT-GARDE ∩ KASSÁK – Some empirical observations on the role of abstraction in the strategies of exhibiting the historical avant-garde, Museums – Places of Authenticity? International conference of the Leibniz Research Alliance “Historical Authenticity” Mainz, 3-4.03.2016.

• Pán Imre levelezése és Kassák Lajos-Pán Imre: Az izmusok története című könyv szerzői jogi perének dokumentumai

A Kassák Múzeum célja, hogy Kassák és a modernizmus témájában nemzetközi kutatóintézetté váljon. Ennek részeként nagy hangsúlyt helyez az elsődleges források és dokumentumok minél szélesebb körű felkutatására, valamint nyilvánosságra hozására. Pán Imre személyéhez fűződő annalekták és levelek megvásárlását és múzeumi feldolgozását ennek a programnak a részeként tartottuk megkerülhetetlennek. A vásárlást a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé. A dokumentumok már kutathatók. A Kassák Múzeum célja, hogy Kassák és a modernizmus témájában nemzetközi kutatóintézetté váljon. Ennek részeként nagy hangsúlyt helyez az elsődleges források és dokumentumok minél szélesebb körű felkutatására, valamint nyilvánosságra hozására. Pán Imre személyéhez fűződő annalekták és levelek megvásárlását és múzeumi feldolgozását ennek a programnak a részeként tartottuk megkerülhetetlennek.

2011