Click here for the English version

Design tett
Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában

Időpont: 2013. október 11. péntek, 18.00
Helyszín: Kassák Múzeum

Megnyitja: Erőss Nikolett kurátor (a megnyitó szövege itt olvasható)

A kiállítás megtekinthető: 2013. október 12. - 2014. február 9.
Nyitva tartás: szerdától vasárnapig 10.00-17.00

A kiállítás kurátora: Csatlós Judit
Kurátor-asszisztens: Sándor Anna
Tipográfiai konzulens: Kravjánszki Róbert, Szőnyei György
Infografika: Dubóczky Anna, Mihalkov György
Installáció-technika: Batári Attila, Herendi Péter

A Design tett – Társadalomformáló dizájn Kassák Lajos munkásságában címmel megrendezett kiállítás a kritikai dizájn elméletek felől közelítve mutat be válogatást a Kassák Múzeum gyűjteményéből. A dizájn mint a kritika eszköze, a társadalom megváltoztatására használja a tervezés mechanizmusait, logikáját és aktivitását, miközben szem előtt tartja a társadalmi felelősségvállalást, a fenntarthatóságot, a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit, valamint érzékeny az egyenlőtlenségek és a hatalmi viszonyok kérdéseire. Elsősorban a tervezési folyamatban és a hozzá kapcsolódó elképzelésekben érhető tetten annak ellenére, hogy az alkalmazott grafika régóta a társadalmi és politikai élet meghatározója. Művelői úgy vélik, a dizájn képes provokálni, inspirálni, elgondolkodtatni és megkérdőjelezni előítéleteinket, alapvető feltételezéseinket, miáltal hozzájárul a társadalmi változásokhoz.

A dizájn kritikai elgondolása nem új elképzelés, előzményeit megtalálhatjuk a történeti avantgárd azon áramlataiban, mely politikai célokkal kapcsolata össze a művészet kérdéseit, továbbá megkérdőjelezte a művészet pusztán esztétikai értelmezésének érvényességét. Kassák Lajos társadalmi ideák melletti elkötelezettsége adekvát alapot biztosít ahhoz, hogy a két világháború közötti munkásságát a dizájn valóságformáló aspektusából vegyük szemügyre. A Tett, a Ma, a Dokumentum és a Munka folyóiratokban megjelenő programszövegek, állásfoglalások, művészeti és tipográfiai tárgyú értekezések, illetve a Munka tényfeltáró riportjai a politikai eszmék közvetítésének formáit teremtették meg, melyek egyúttal a mai aktivista gyakorlatok előzményeinek tekinthetőek. Ez a bő húsz év nem csak a vizuális kommunikáció formálódását teszi láthatóvá, hanem a politikai és művészeti stratégiák alakulására is rávilágít. A történeti tapasztalatok, a nemzetközi kapcsolathálózat, a helyi körülmények között óhatatlanul változott Kassák politikai részvételhez való viszonya, melynek eredményeként a művészet politikai tettként való értelmezésétől az utópista megközelítéshez vezetett az útja. Sajátos konstruktivista programjának kidolgozása során az új ember és új társadalmi berendezkedés megteremtését tűzte ki célként. Az elgondolások sokfélesége ellenére nem egy bizonyos társadalmi szféra, intézmény vagy terület megreformálásában gondolkodott, hanem a teljes életvilág átalakításában, beleértve magát az egyént is. A művészet és az élet közötti határ feloldása, az univerzális elképzelések, az utópiák felé való nyitottság lezárását jelentette a húszas évek vége, amikor Kassák a munkásság emancipációjának jegyében a gyakorlati követelmények alapján gondolta újra és alakította a Munka című folyóirat és körének megjelenését.

A kiállítás történeti példán keresztül arra keresi a választ, hogy a grafikai és tipográfiai megoldások miként tesznek szert jelentésre, hogyan képesek a társadalomra vonatkozó kritikai álláspontokat és elképzeléseket közvetíteni, milyen módon mozdítják elő a változásokat. Reményeink szerint, ezáltal elősegítjük a mai mozgalmak és a civil szféra kommunikációs technikáinak és vizuális formáinak megértését, akár tudatosabb alkalmazását

A kiállítás támogatója: Nemzeti Kulturális Alap