10.00 -10.30
Bevezető Sasvári Edit - Andrási Gábor
1. szekció
10.30 - 10.45
Imre Györgyi, művészettörténész, Vasarely Múzeum igazgatója, Budapest
Denise René (1913-2012) a mai értelemben vett első nagy "kurátorok" egyike volt, aki Victor
Vasarelyvel 1944-ben alapított Galériájában a geometrikus absztrakt művészet A konstruktív
művészet magyar „pionírjának” pozícióját Kassák Lajos kapta, aki Victor Vasarelyvel 1960-
ban és 1963-ban együtt vett részt a párizsi Denise René Galéria eseményeiben.
11.00 – 11.15
Forgács Éva, Ph.D., művészettörténész, Art Center College of Design, Pasadena, CA, USA
A Kassák konstruktivista festészete iránti érdeklődés, amely a Denise René párizsi
galériájában megnyílt kiállítással vette kezdetét, része volt annak a folyamatnak, amelynek
során az 1950-es évek végétől a nyugat-európai műkereskedők, majd művészeti
intézmények újra felfedezték a szovjet-orosz avantgárdot, s nyomában a két világháború
közötti időszak progresszív művészetét Nyugaton és Keleten. A húszas évek kelet-európai
művészeti avantgárdja illeszkedetett ehhez a kulturális és kereskedelmi igényhez, amely
azonban erősen manipulálta az avantgárd akkor kialakuló történetét, mivel olyan művekre
illetve irányzatokra szűkítette le, amelyek beleillettek az újonnan kialakuló nemzetközi
narratívába. Kassák újjászülető konstruktivista korszaka, ha a ténylegesen korai képeitől
eltekintve nem is volt autentikus, végső soron hozzájárult ahhoz, hogy a magyar művészeti
avantgárd megjelenjen a művészettörténet nemzetközi térképén
11.15 – 11.30
Perneczky Géza művészettörténész, Köln (Felolvassa Szeredi Merse Pál)
Az előadás egy esettanulmányra épül, a párizsi, Denise René Galéria-beli kiállítás utáni
próbálkozásokról szól egy konkrét mű alapján. Az előadás, a Kassákkal való beszélgetésekre
is támaszkodva annak a kísérletnek az útját járja végig, ahogyan az idős mester egy „kínlódva
megszült” festményével hogyan próbált meg eleget tenni Vasarely, ill. Denis René kérésének.
2. szekció – levezetők: Forgács Éva - Deréky Pál
13.20 - 13.35
Király Erzsébet, művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Önreplika, eredetiség, örökség. Kassáki dilemmák.
A „megkésett műalkotás” esztétikai toposza kerülne itt terítékre és lépne feszültségbe az idő
reprezentatív lenyomataként tisztelt „remekművel”.
13.35 – 13.50
Gergely Mariann, művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
A Kassák életmű képzőművészeti anyagának pontos adatokkal történő dokumentálása
folyamatos művészettörténeti feladat. A megoldandó dilemmákkal a Kassák centenáris
kiállítás előkészítése során –katartikusan – szembesültünk 1986-ban a Magyar Nemzeti
Galériában. Az 1920-1930 között készült művek jellegzetességeinek alapos számbavétele
lehetett az a fontos kiindulópont, amely a további vizsgálódások alapjaként szolgálhatott.
Időszerű művészettörténeti feladat az a szakmai diskurzus, amely ennek a nemzetközileg
fontos avantgárd képzőművészeti életműnek az akkut problémáiról folytatható és esetleges
támpontokat adhat a további eligazodáshoz, tisztán látáshoz.
13.50 - 14.05
Pataki Gábor, művészettörténész, (MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Budapest)
előadása megkülönbözteti Kassák 20-as években készült munkáinak "újragyártását" és a 20-
as évek "szellemét" idéző műveket - alapvetően ezekkel kíván foglalkozni. Így néhány, az
oeuvre-katalógusban szereplő, a 20-as évekre datált, de nyilvánvalóan később készült művel,
ezek sajátosságaival, formai és szemléletbeli specifikumaival kíván foglalkozni.
14.05 - 14.20
Andrási Gábor művészettörténész (BTM Budapest Galéria)
Re/konstrukció és re/kreáció
Az előadás egy közelmúltban felbukkant és röntgenvizsgálatnak alávetett Kassák festmény
apropóján azt vizsgálja, hogy az idős mester miképp változtatta meg a hatvanas években az
ötvenes évek végén kialakult lírai-absztrakt festői felfogását.
Az 1961–1962 körül átfestett, előző állapotában a Denise René Galériában szerepelt kép
bizonyíték arra, hogy Kassák az 1960-as párizsi kiállítást követően megpróbálta eltüntetni
festészetéből a szabad, improvizatív és szubjektív elemeket, hogy visszatérjen az 1920-as
évekbeli konstruktivista (reduktív-geometrikus) stílusához, megidézve és a festőállványon
újrateremtve ezzel az avantgárd hőskort.
Ezt a re-geometrizálást rajzai és kollázsai is mutatják: közülük számos olyan darab akad,
amely tudatos re-kreációként a negyven évvel korábbi (művészet)történeti helyzet és
társadalmi körülmények szimulációja.
14.20 - 15.00
Egy 1916-os kérdéses „Kassák-kép” vitája
előadó: Végvári Zsófia, hozzászólók: Balázs Eszter és Komoróczy Emőke