A fiatalokkal arról beszélgettünk, hogy milyen típusú reklámok léteznek, mi mindent lehet üzenni plakátban, és ők milyen eseményre, tárgyra, problémára, lehetőségre hívnák fel a figyelmet. Kisebb csoportokban olyan posztereket készítettek, amelyen megjelenítették, hogy aktuálisan mi foglalkoztatja őket. Változatos témák merültek fel, a mentális egészség megőrzésének fontossága, és a háborúellenesség mellett az iskolai szabadidő eltöltésének lehetőségei is.
A Menedék Egyesület többnyire bevándorló, külföldi állampolgárok társadalmi integrációjának elősegítésével foglalkozik szociális, oktatási és kulturális programokon keresztül. Céljuk, hogy minél többféle módon támogassák az ide érkező menekülteket. A foglalkozás első részét a kiállítótérben töltöttük. Színes, geometrikus formákkal hangolódtunk Kassák műveire: mindenki választott egy neki tetsző formát, majd rögtönzött térbeli képarchitektúrákat hoztunk létre közösen. Különböző méretű és színű háromszögek, körök, négyzetek és hasábok cikáztak a teremben.
A kiállítás felfedezése után a foglalkoztató térben folytattuk a reklámok világában való elmélyülést. Arról beszélgettünk, hogy tulajdonképpen mindenki egy reklámhordozó felület: márkákat viselünk, különböző termékeket fogyasztunk és hordunk – ezzel akarva-akaratlanul is üzenünk magunkról a világnak. Brand gyűjtésbe kezdtünk, majd “márkás” post-it-jeinkkel felöltöztettük a teremben álló próbababát.
Bár sokféle reklámhordozó felület van, mi a foglalkozás hátralévő részében a plakát médiumáról beszéltünk. Kortárs grafikus plakátokat néztünk és elemeztünk: hogyan tudjuk ezeket csoportosítani? Mi a különbség a kereskedelmi és a társadalmi ügyeket közvetítő plakát között? Mi fog meg bennünket vizuálisan? Mitől jó egy plakát? A vizuális példák is sokszínűek voltak: nőjogi, újragondolt Nutella és kóla, illetve környezetvédelmi poszterek felett diskuráltak a résztvevők.
Miután inspirációt kaptunk a különböző típusú plakátokból, olyan témákat kerestünk, amelyek minket foglalkoztatnak és amelyekről poszter formájában üzennénk. Fontos volt, hogy ne termékeket képezzünk le, hanem olyan mélyebb üzeneteket fogalmazzunk meg, amelyekhez személyesen is tudunk kapcsolódni.
A képi üzenetek megfogalmazásához a résztvevők színes papírokat, filctollakat, és az inspirációs plakátok kivagdosott elemeit használhatták. Az egyik csapat iskolai boxklubot hirdetett a plakátján: ők azt találták ki, hogy jó lenne, ha az iskolákban lenne egy olyan tér, ahol le lehet vezetni a feszültséget. A másik csoport alkotása szintén a mentális egészség témájához kapcsolódik: önmagunk elfogadására buzdító plakátot készítettek. A harmadik csoport plakátkezdeménye a háborút elszenvedő ukránok támogatását hirdette. A fiatalok fontos és nehéz témákhoz nyúltak.
Bár a kamaszcsoport résztvevői sokféle országból és kultúrából jöttek, és többen közülük a foglalkozáson találkoztak először, mégis sikerült közös tapasztalatainkra alapozva együttműködnünk, gondolatainkat megosztanunk egymással.
Foglalkozásvezetők: Thury Lili és Tóth Anna