Ha valamikor, akkor mostanában igazán sokat görnyedünk a monitor előtt. Kikapcsolódásként ajánljuk figyelmetekbe a papírszövés technikáját, szőni ugyanis nem csak fonálból lehet! Mai bejegyzésünkben olyan képzőművészeket mutatunk be, akik újító, kreatív módon kísérleteztek ezzel a módszerrel. Ha igazi lélekfrissítő, sőt már-már meditációs tevékenységre vágytok, mindenképpen vágjatok bele! A türelemért és odafigyelésért cserébe, szinte a semmiből készíthettek igazi dizájntárgyat. A saját tervezésű, egyedi borítóval naplóitokat, kedvenc könyveiteket, füzeteiteket is új ruhába öltöztethetitek.
A bejegyzés végén egy rövid videóban meg is mutatjuk, hogyan csináljátok!
A hagyományos szövéstechnika számos képzőművészt ihletett és ihlet meg a mai napig. Kassák Lajos egyik kortársa, a német származású Anni Albers (leánykori nevén: Annelise Elsa Frieda Fleischmann), a műfaj talán egyik leghíresebb európai képviselője. A kor leghaladóbb szellemű iparművészeti iskolájába jelentkezett: a weimari Bauhaus hallgatója lett. Kortárs festők és építészek előadásait hallgatta, nőként azonban a kor konzervatív szokásai miatt még ebben a modern iskolában sem látogathatta a művészeti műhelyek mindegyikét. Így került a szövőműhelybe – hiszen a szövést hagyományosan női elfoglaltságnak tekintették – noha kezdetben festő akart lenni − és korábban sosem próbálkozott textilszövéssel. A szövőműhely azonban meglepően sok lehetőséget és kihívást tartogatott számára. Anni Albers belevetette magát a kísérletezésbe; a textilszövés rácsszerkezetét felhasználva, merész geometrikus kompozíciókat, bátor színkísérleteket folytatott.
Hamarosan a Bauhaus egyik vezető oktatója lett, a kevés irányító pozícióban lévő nő egyike. Ám 1932-ben a náci párt nyomásgyakorlásának hatására bezárt a weimari Bauhaus. A zsidó származású Anni − aki akkor már az iskolában megismert, szintén képzőművész férje, Josef Albers nevét viselte −, először Berlinbe, majd Amerikába utazott, ahol folytatta oktatói és alkotói tevékenységét, és igen hamar a kortárs amerikai képzőművészet egyik elismert alakja lett. Egészen 1994-ben bekövetkezett haláláig (100 éves volt ekkor!) számos kiemelkedő tárlatot állított össze, több könyvet írt és rengeteget utazott.
Ahogy fentebb írtuk: szőni nem csak fonálból lehet. A papírszövés technikájával talán már mindannyian találkoztatok az óvodában vagy az alsó tagozatban. Már a 20. század elején nagyon népszerűek voltak a híres újító pedagógus, az első németországi óvodát megnyitó Friedrich Fröbel pedagógiai módszerei. Fröbel a játékot tartotta a gyerekek legfontosabb tevékenységének. Ez a megállapítás ma már közhelynek tűnik, de akkoriban még egyáltalán nem foglalkoztak annyit a gyerekek lelkivilágával, fejlődésével, önálló tevékenységével, mint manapság Fröbel azzal érvelt, hogy a gyermek számára a játék maga az élet, a játékon keresztül, annak segítségével, saját belső világát jeleníti meg: a család életét, az anya gondoskodását, környezetéhez való viszonyát, érzelmeit. Fröbel különféle típusú foglalkozásokat vezetett be reformóvodájában: a gyerekek a szabadtéri játékok mellett építő játékokkal, modellezéssel, rajzolással, papírvágással és szövéssel, hímzéssel töltötték a napot. Ez a jó óvodákban ma sincs másképp. A képeken olyan papírszövéssel készült alkotásokat láthattok, amelyeket európai és amerikai óvodás gyerekek készítettek maguknak, több mint száz évvel ezelőtt.
A képeken olyan papírszövés alkotásokat láttok, amiket európai amerikai óvodás gyerekek készítettek maguknak az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején.
Gyermekalbum 1906 körül
Elma E. Korb. USA, 1908
Ina Getz, 1889
A kortárs magyar képzőművészek közül Tarr Hajnalka munkáiban szintén hangsúlyosan jelenik meg a szövés technikája és motívuma. Mit gondoltok ezekről a művekről?
KÉSZÍTSÉTEK EL SAJÁT FÜZETBORÍTÓTOKAT PAPÍRSZŐTTESBŐL!
A videóban egy Anni Albers inspirálta pepita noteszborító és egy színes magazinokból készült papírszőttes készítésének lépéseit követhetitek. Kísérletezzetek bátran a különböző anyagokkal, méretekkel, színekkel és mintákkal és küldjetek nekünk fotót az elkészült borítóról a kassakmuzeum@pim.hu címre!