Bejegyzéseinkben már több alkalommal jártuk körül, milyen szerepet játszott a szövés az avantgárd alkotók munkásságában, és mutattunk nektek néhány olyan ötletet, amit ez a technika inspirált. Most a karácsonyi ajándékcsomagoláshoz és fadíszítéshez ajánlunk nektek egy mutatós apróságot, ami ráadásul az újrahasznosítás szerelmeseinek is izgalmas lehet: bemutatjuk, hogyan készítettük el Fröbel, a híres óvodapedagógus szövött csillagát kávéstasakból.
Ha előkerül reggelente a kotyogós kávéfőző, akkor biztosan találkoztatok már az ezüst- vagy aranyszínű tasakokkal, amiben az őrölt kávét árulják. Ez a fényes csomagolóanyag igazán kínálja magát az újrahasznosításra, és mivel nemcsak szép, de tartós és vízálló is, az ebből készült alkotások hosszabb életűek lesznek, mintha papírból dolgoznánk.
Fogjunk is bele! Ha pedig szeretnétek egy kicsit többet hallani Fröbelről és arról, hogy milyen hatást gyakorolt a modern művészetre az általa kidolgozott művészetpedagógia, olvassatok tovább a leírás után!
A kávéstasakot először a forrasztás mentén felvágjuk, hogy ki tudjuk majd teríteni.
A belsejéről mossuk le a kávéport, és szárítsuk meg!
Ha előkészítettük a tasakot, és levágtuk a széleket, a hosszabbik oldala mentén vágjuk egy centiméter széles csíkokra! Egy csillaghoz csak négy csík kell, de a sok hajtogatás miatt viszonylag hosszú szalagokra lesz szükség, ezért ha az egy centiméter széles szalagokkal túl nehézkesnek találjátok, kezdésként gyakorolhatjátok szélesebb papírszalaggal. A szélesség és hosszúság javasolt aránya 1:25. Tehát ha másfél centi széles csíkokat vágtok, 37 centi hosszt hagyjatok rá!
Mivel a szövésnél a szalag szélének minél egyenesebbnek kell lennie, lehetőség szerint vonalzó mentén, sniccerrel vágjunk!
A csillag hajtogatásának pontos lépéseiről számos videót találtok a youtube-on, összegyűjtöttünk nektek néhányat. Mennyivel könnyebb dolgunk van, mint azoknak, akiknek a több mint száz éves leírásból kellett rájönniük, mit hogyan kell csinálni!
Kristályvilág
Az 1700-as évek végén egy Friedrich Fröbel nevű német fiatalember jó úton haladt, hogy építész legyen, amikor egy barátja meggyőzte, hogy forduljon inkább az oktatás felé. Fröbel fordulata vitathatatlanul hatalmas befolyást gyakorolt az építészet és a design világára – mindez köszönhető annak, hogy a pedagógus egy óvodát hozott létre.
Friedrich Froebel
Ha valaha láttatok már absztrakt műalkotást, és arra gondoltatok, hogy „ezt egy ovis is meg tudná csinálni” nos, nem is mondhattátok volna pontosabban. Egyes expresszionista, kubista és szürrealista művészek, mint Paul Klee és Vaszilij Kandinszkij is olyan óvodákba jártak, ahol Fröbel módszerével tanítottak. Mások, mint például Piet Mondrian, tanárként találkoztak a módszerrel. Munkáik hasonlósága az óvodai tanítási útmutatók illusztrációihoz néha elképesztő. Egyes esetekben az ember nehezen tudja kitalálni, hogy az adott művet óvodás (vagy tanár) vagy absztrakt művész készítette.
Paul Klee- Vár és Nap
Wassily Kandinsky-Fekete és Lila, 1923
Piet Mondrian, Tableau No2 1921-25 Vörös Kék Fekete és Szürke
A valóság alapszerkezete olyan, mint a kristályé: egyenes vonalakból és szabályos geometriai formákból áll össze. Ha a gyerekeket a valóság megismerésére akarjuk tanítani, akkor segíteni kell őket, hogy elsőként ezekből az építőelemekből alkossanak. Ez volt Fröbel nevelői módszertanának kiindulópontja. Nagy hatással volt rá a reformpedagógus Johann Pestalozzi, aki szerint a hagyományos „poroszos”, ismétlésre és memorizálásra épülő tanulás helyett a hangsúlyt a fizikai tevékenységekre és az aktivitásra kell helyezni, amiben különösen nagy szerep jut a rajzolásnak is. Fröbel, aki oktatói munkája mellett földmérőként és erdészként is dolgozott, továbbfejlesztette Pestalozzi elképzeléseit, és úgy gondolta, hogy az óvodás korosztály tanítása közben túl kell lépni az egyszerű vonalak rajzolásán: a tárgyak fizikai manipulációja az, ami a legjobban elősegítheti a környező világ megértését.
Piet Mondrian, Tableau No2 1921-25 Vörös Kék Fekete és Szürke
Hogy miért pont a kristályok? Fröbel egy ideig a világ egyik legkiválóbb krisztallográfusával (kristálykutatójával) dolgozott Berlinben – és ez a tapasztalat alapvetően átalakította a világ megértéséről alkotott elképzeléseit. Ahol a legtöbben a természetet olyan alakzatokban látták, mint a dombok és hegyek, vagy a növények és állatok, Fröbel a kristályok egyenes vonalaira és geometriai formáira koncentrált. Úgy tekintette ezekre, mint a valóság építőköveire.
Végül 1837-ben Fröbel különböző tudományterületeken szerzett tapasztalatai nyomán 55 évesen megalapította a legelső óvodát a németországi Bad Blankenburgban. A német „Kindergarten”, azaz óvoda kifejezés két különböző gondolatot foglal magában: a gyerekek a természetben játszanak és tanulnak belőle, de ők maguk is igénylik a gondoskodást, hogy kibontakozzanak: „mint növények a kertben”. Iskolájában a szabadban, valódi kertekben játszhattak, munkálkodhattak a gyerekek, de Fröbel módszerének igazi kulcsa egy megtévesztően egyszerű megjelenésű játékkészlet volt, amely Fröbelgaben (angolul: Froebel’s Gifts, magyarul a kicsit porosan hangzó „Fröebel adományai”) néven vált ismertté.
Az adományok
Fröbel „adományait” meghatározott sorrendben kellett a gyerekek kezébe adni, akik így érdeklődésükhöz és képességeikhez igazítva kaptak egyre összetettebb képet az alakzatról, a szerkezetekről és az észlelésről. A mindössze hathetes gyermek már egy puha kötött labdát kapott a kezébe, később egy fagolyót, majd egy kockát, amely a forma és az anyag hasonlóságait és különbségeit szemléltette. Ezután kaphattak a gyerekek egy hengert (amely a labda és a kocka elemeit is egyesíti), később pedig néhány tárgyat zsinórral vagy rúddal szúrtak át, hogy a gyerekek megpörgethessék, és megnézhessék, hogyan formálódik az egyik a másikba, amikor mozgásba hozzák őket. Az összetettebb alakzatok megmutatták a gyerekeknek, hogyan viszonyulnak a részek az egészhez, a szétszerelés és az összeszerelés révén. Ezek az észlelés-orientált játékok néhány év alatt természetesen alakultak át az építkezés-orientált foglalkozásokká, amikor egyszerű tárgyak (papír, madzag, drót vagy kis pálcikák és borsók) segítségével szerkezeteket is alkottak.
Froebel “adományai” különböző korosztályoknak
(forrás: https://99percentinvisible.org/episode/froebels-gifts)