Gyűjteményi blogsorozatunkban virtuális kirándulásra invitáljuk olvasóinkat. Valóban a "perifériákon sétálunk": új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit.
A huszadik század első évtizedeiben, és különösen az első világháború alatt alakult ki a határok és az állampolgárok felügyeletének modern rendszere, ideértve olyan gyakorlatokat, mint a vízumok, határ- és útlevél-ellenőrzések és a postai cenzúra. Amikor az avantgárd magyarországi és nemzetközi transzfereit tárgyaljuk, akkor figyelembe kell vennünk, hogy azokat olyan körülmények nehezítették, mint a vámellenőrzések, kitiltott kiadványok, cenzúrázott posta, házkutatások, bevont útlevelek és körözési parancsok. A Tanácsköztársaság kulturális életében való Kassák fontosabb kiadványainak terjesztése és az országba való behozatala az 1920-as évek első felében tilos volt Magyarországon: a Ma Magyarországra történő behozatalát miniszteri rendelet tiltotta, és a Posta- és Távirdai Rendeletek Tárának 1924-es kiadásában egyebek mellett szerepel az 1920-as Máglyák énekelnek, melynek nemcsak postai szállítását tiltották meg, hanem a „sajtótermék bárhol található példányai elkobzását és a terjesztői elleni eljárás elindítását” is elrendelték. Továbbá tilos volt behozni az országba a Világanyám és a Novelláskönyv című köteteket. Mivel ezek tételesen ki voltak tiltva az országból, ezért a Kassák köréhez kapcsolódó szereplők vagy megpróbálták kockázatos módon becsempészni azokat, vagy más úton igyekeztek kijátszani a hatóságokat. A Ma például azonos tartalommal, de a hatósági jegyzékekben nem szereplő néven, Kortárs vagy 356 címmel is bejutott az országba, képünkön egy ilyen álcázott Ma szám címlapja látható.
