A KASSÁK KORTÁRS MŰVÉSZETI DÍJ IDEI DÖNTŐSEI

Öt pályamű került a Kassák kortárs művészeti díj döntőjébe
Image
KKMD shortlist 2023 banner

Öt pályamű került a Kassák kortárs művészeti díj döntőjébe 

Budapest, 2023. június 12. –  A Kassák kortárs művészeti díjat idén másodszor adja át a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és Dr. Argay István, a díj alapítója. Az elismerésre a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeit vizsgáló vagy korszerűen újraértelmező alkotástervekkel lehetett pályázni. A döntős pályaművek idén a társadalomjobbító szándék határaira, a munkásság fogalmának átalakulására és mai helyzetére, az egyén érzékelésére ható társadalmi szintű pánikra, a női alkotók hangjára és a női testtel kapcsolatos elvárásokra reflektálnak. A díj összege bruttó 1,5 millió forint, amelyet az új mű létrehozására fordíthat a nyertes művész. 

A felhívásra ötvennél több érvényes pályázat érkezett, a véleményező szakmai zsűri tagjai Andrási Gábor művészettörténész, Csatlós Judit muzeológus, kurátor, Kertész László művészettörténész, Erdődi Katalin dramaturg, kurátor és Rockenbauer Zoltán művészettörténész voltak. A zsűri egyik tagja minden évben az előző évi nyertes: idén Erdődi Katalin kurátor, aki 2022-ben Igor és Ivan Buharovval együtt a „Minket anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták” című filminstalláció társalkotójaként és kurátoraként nyerte el a Kassák kortárs művészeti díjat.   

A döntőbe jutott művészek 2023-ban:

El-Hassan Róza
Fabricius Anna
Koltay Dorottya Szonja
Vékony Dorottya
Tóth Kinga és alkotótársai: Silvia Rosani, Péter Szabina és Bodnár János Kristóf.  



A nyertes mű kihirdetése és egyben a díjátadó esemény időpontja 2023. június 22. csütörtök, 17 óra, helyszíne a Kassák Múzeum.
A díjátadót követően 18 órakor nyílik meg a tavalyi nyertesek, Igor és Ivan Buharov valamint Erdődi Katalin kurátor közös munkáját, a „Minket anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták” című filminstallációt bemutató kiállítás.  

A Kassák kortárs művészeti díjat Dr. Argay István orvos és műgyűjtő mint alapító, és a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum mint intézményi együttműködő hozták létre 2022-ben kortárs képzőművészeti alkotások és projektek létrehozásának ösztönzésére. A kezdeményezéshez kiemelt patronálóként 2023-ban a Rechnitzer-gyűjtemény is csatlakozott. A projekt koordinátora az Interart Alapítvány. A díj összege bruttó 1,5 millió forint, amit a nyertes pályázó mű megvalósítására fordíthat. A pályaművet a Kassák Múzeum mutatja be önálló kiállítás formájában 2024 elején.   

A döntős pályaművek bemutatása 

El-Hassan Róza: Beyond Perception / A hétköznapi érzékelésen túl
El-Hassan Róza pályázatát egy utcán talált könyv inspirálta, A. Sz. Preszman 1977-ben kiadott kötete: Elektromágneses jelzésátvitel az élővilágban. Az élőlények elektormágneses terével és kommunikációjával foglalkozó szöveg szerinte több olyan, ma is aktuális kérdéssel foglalkozik, ami befolyásolja az élölények működését, alapfunkióit. A kutatásalapú kiállítással egyrészt azt vizsgálja, hogy ezeket a láthatatlan és fizikailag nem érzékelhető jelenségeket, hatásokat hogyan lehet művészi kontextusban materializálni, például fából kifaragni, tágabb értelemben pedig hogyan lehet a tudomány által felvetett kérdéseket művészileg értelmezni.
 




Fabricius Anna: Home is Where Work is
Fabricius Anna fotósorozataiban, videóiban elsősorban az emberi munka témakörét és ennek különféle kulturális vonatkozásait jeleníti meg. A mostani pályázatra tervezett installációban a transznacionális családok problémakörét járja körbe: olyan emberek élethelyzeteit mutatja be, akik családjuktól távol kényszerülnek élni és dolgozni azért, hogy az otthon maradottak jelenét és jövőjét biztosíthassák. Megfogalmazása szerint: „A velük aktív együttműködésben készült, egyszerre megrendezett és improvizatív fotó és videó munkák a beilleszkedés, az elfogadás, az önfeláldozás, a hiányérzetek és a családszeretet személyességén keresztül általánossá váló megnyilvánulásait veszik számba.” 





Koltay Dorottya Szonja: Delej-telep / Spinning Town
A festészettel és animációval, videóval is foglalkozó Koltay Dorottya Szonja projektjének címe Delej-telep. Ebben a munkájában az elragadás folyamatával foglalkozik, és elsősorban az érdekli, hogy a sorsokat, csoportokat újrastruktúráló, forgásban tartó és szélsőségességeket okozó erőket hogyan lehet láthatóvá tenni. Azt vizsgálja, hogy egy társadalmi szintű pánikban hogyan szűkül be és torzul az egyén érzékelése, és hogyan lehet megfogni ezt a sodró erőt a személyközi kapcsolatokon keresztül. Koltay Szonja műve egy olyan, festett analóg és videómunkákat integráló installáció, amely a propaganda anyagok vizuális apparátusát hozná játékba egy kiterjesztett képregény formájában. 





Tóth Kinga, Silvia Rosani, Péter Szabina és Bodnár János Kristóf (blanche the vidiot): Ahogy a nők szólnak – Interaktív installáció és performansz-videó
Újvári Erzsi és Annemarie von Matt szövegeire A vizuális- és hangköltő, performer Tóth Kinga 2013 óta dolgozik együtt az olasz Silvia Rosani zeneszerzővel, 2021 óta pedig a debreceni blanche the vidiot duóval, Péter Szabina és Bodnár János Kristóf audiovizuális művészekkel. Alkotói kollektívaként adták be projekttervüket, amely két korábbi együttműködésük a szintézise: az Electrical Jungle (2022-) egy interaktív zenei performansz, amelynek a fókuszában a nők társadalmi helyzete áll, és a 2022-es, Kassák Múzeumban megrendezett Ma éjjel egy lánynak énekelni kezdett a melle című, Újvári Erzsi költészetén alapuló audiovizuális performansz és videó-hangmunka. Pályamunkájukban azt vizsgálják, hogy a 20. századi avantgárd tanulságai hogyan vethetők össze a 21. századi problémákkal, a korabeli és a kortárs női alkotókat milyen témák mozgatják.
  




Vékony Dorottya: Rendering Present of the Body 
Vékony Dorottya pályaműve szintén egy mai napig sok szempontból tabunak számító témára fókuszál. Azt vizsgálja, hogy a női termékenységgel és reprodukcióval kapcsolatos biopolitikai diskurzus hogyan alakítja a női testtel kapcsolatos elvárásokat, tapasztalatokat és magát a női testet is; és hogy ebben a folyamatban milyen szerepet játszanak az önszerveződő és támogató női csoportok. A kutatás kiindulópontja a 20. század eleji életreform mozgalmakhoz kapcsolódó nők, többek között Madzsar Alice tevékenysége, melyek felelevenítése és újrajátszása kulcsot ad a női reprodukcióval és társadalmi hasznossággal kapcsolatos mai normák megvilágításához és megváltoztatásához. 








 

2023.06.12