Alkalmi Dada szerkesztőséget alakítottunk a Budapest School alsós és felsős diákjaival. Művészek voltak ezek az ökörködő felnőttek, vagy jobban tették volna ha maradnak a szép, tiszta formáknál? Hány kilót nyom Kassák “A ló meghal…” című verse? Mennyi blutech kell egy szabadvershez? A gyerekek kiadványát a bejegyzésben is áttudjátok lapozni.
A Budapest School diákjai cca. 30-an tódultak be a Kassák Múzeum épületébe, alsósok és felsősök vegyesen; a káosz és rend határán egyensúlyozó, kakofon sapka és kabát montázs: tökéletes lelkiállapot egy Dada szerkesztőségi ülésre.
Nem volt nehéz dolgunk most sem; már a bevezető beszélgetésen, mielőtt rátértünk volna a Cabaret Voltaire archív felvételeinek első képsoraira a gyerekek azonnal ráhangolódtak a foglalkozás témájára; a rögtönzött dada-filológiai agyviharban röpködtek az ötletek, hogy vajon mi a lila nyakkendőt is jelenthet maga a “dada” kifejezés, illetve, hogy miért is nevezhetjük egyáltalán művészetnek azt az egész kavalkádot, amit a dada zúdított Európára: az ilyen alkalmakkor nagyon gyakori, hogy a gyerekek olyan teoretikus fejtegetésekbe kezdenek, amit hallva sok kortárs esztéta elismerően hümmögne, ezalkalommal például Dickie intézmény-elméletének velős változatát kaptuk; művészet az, amit a művészek és a művészetet befogadók annak neveznek. Nos; ki tud jobbat?
A dadaisták alkotói attítűdjére az általános iskolás diákok általában nagyon fogékonyak, hiszen a dadaisták is olyan gyerekek módjára kísérleteztek a művészet lehetőségeivel, amilyenek a foglalkozásra érkező fiatalok; így aztán nem lepődtünk meg, amikor a foglalkozás szépen megkomponált dramaturgiáját felrúgva a kritikáról szóló etap helyett inkább ők maguk alkottak 3 perces dada-kabarét.
A képvers, a kollázs és a Tzara-féle kalapvers fogalmaival megismerkedve Kassák “A ló meghal…” című fél kilós versének szavaiból (a hosszú verset előzetesen szavaira vágtuk) a gyerekek egy magenta színű lavorból egy maréknyit vettek és elkezdődött a szövegalkotás; volt aki inkább a prózai alkotásban, volt aki pedig a kollázs készítésben manifesztálta az alkalmi ihletet.
Az ott helyben elkészült kiadvány a nyílvánosság számára itt olvasható elsőként: