Gyűjteményi blogsorozatunkban virtuális kirándulásra invitáljuk olvasóinkat. Valóban a "perifériákon sétálunk": új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit.
Kassák és munkatársai A Tett köré még nem, de a MA köré már széles intézményi hálót vontak: önálló galériát nyitottak, kiállításokat és matinékat rendeztek, könyvkiadót és
iskolákat működtettek. A MA brand-je alá tartozó különböző „művészi vállalkozásokat” például a lap előfizetői számára fenntartott pártoló tagság révén is összekapcsolták: a pártoló tagok nemcsak a laphoz férhettek hozzá ingyenesen, a kiadványokhoz pedig féláron, de kedvezményesen járhattak a MA matinéira is. Kassák ugyanis az állandó képkiállítással együtt a MA brandje alatt futó matinékra is ígéretet tett, s ahogy Pacsika Márton kiemeli, „a MA mint intézmény fejlettségét nem pusztán a portfólió sokszínűsége, hanem annak nagyfokú összehangoltsága is adta”. A matinékat Kassák nem a MA képkiállítása kísérőprogramjának, hanem rendszeresnek tervezett közönségtalálkozóknak szánta, melyeknek lapja mellett plakátokkal is hírverést csinált. Az önálló rendezvényként meghirdetett matinék általában irodalmi és zenei
részből álltak, ez utóbbiban a legmodernebb komolyzenei darabok kaptak helyet. A MA első matinéját 1917. december 9-én, vasárnap, 11 órakor a Zeneakadémia
kistermében rendezték. Összehasonlításképp: a Kassák számára viszonyítási pontot jelentő Nyugat matinéit ekkoriban a nagyteremben tartották. A „különleges” zenei részt kínáló programhoz Kassák mondott bevezetőt, majd az úgynevezett irodalmi részben Mácza János a Színpad mint agitatív erő címmel tartott előadást, Komját Aladár és Lengyel József saját verseiket adták elő, míg a Bárdos Artúr-féle Modern Színpad színésze, Gellért Lajos Kassák verseiből, valamint Simon Jolán György Mátyás verseiből szavalt. Ürmössy Anikó, aki szintén a Modern Színpad színművésze volt, Ujvári Erzsi prózáiból nyújtott ízelítőt. Az első matinén Bartók Béla egyik új alkotása, valamint Arnold Schönberg első hazai bemutatója volt műsoron, Hevesi Piroska előadásában. Ahogy Rockenbauer Zoltán hangsúlyozza, a matiné zenei jellegét a zenei vonatkozású versek is erősítették, így Kassáktól a Karmester, esti világításban, a bányászdal központú Bányászok hajnalban, valamint György Mátyástól a Bartóknak ajánlott Legény gajdol Gellért Lajos, valamint Simon Jolán előadásában. A komor hangulatú Bányászok hajnalbant annyira rokonnak érezte Bartók, hogy fel is kérte Kassákot egy librettó megírására a következő operájához, de Kassákhoz nem állt közel a műfaj, ezért elhárította a felkérést. Kassák azért is ragaszkodott ahhoz, hogy az első matinén kiemelt szerephez jusson a zene, mert így – közönség előtt – az avantgárd törekvések együttműködése, ahogy Rockenbauer Zoltán írja, a leginkább elvontabb művészi szinten
jöhetett létre. Az irodalmi részben a MA íróinak végre lehetőségük nyílt verseikkel a közönség előtt is bemutatkozni, amire a botrányba fulladt 1916. decemberi Galilei-körös este óta nem volt alkalom. A Budapesti Hírlap (vagy csak pestiesen B.H.) is észrevette ezt, a MA „első fölvonulásaként” aposztrofálva a matinét. A történelem fintora, hogy a MÁ-val a kezdetektől rosszindulatú B.H. epés tudósításából rekonstruálható a legjobban maga az esemény és a fellépők pontos sorrendje is:
„A MA című szupramodern irodalmi és időközi folyóirat munkatársai tegnap matinét rendezvén a Zeneakadémia kistermében, végre szemtől-szembe is kiálltak a porondra,
s valljuk meg azonnal, hogy első fölvonulásukat páratlan érdeklődés kísérte s a közönség hálásan oszlott el a másfélórai produkció után, mert ilyen őszintén s ennyire
szívből e szomorú időkben még soha nem mulatott.”