Sorozatunkban Kassák Lajos párizsi kiállításairól, a hetvenes éveiben járó művész késői nyugati karrierjéről, és e folyamat következményeiről lesz szó. Az 1960-as évek elején Kassák két alkalommal állított ki a párizsi Denise René Galériában. Mint a kelet-közép-európai avantgárd meghatározó alakjára, Victor Vasarely hívta fel Denise René figyelmét Kassákra. A négy részből álló sorozatban bemutatjuk Denise Renét és galériáját, a Kassák-kiállítások koncepcióját és szervezési nehézségeit, visszhangját a magyar kultúrpolitikában, valamint a párizsi bemutatók hosszabb távú következményeit, tanulságait.
Kassák Lajos kiállítása a Denise René Galériában, 1960 (PIM-Kassák Múzeum gyűjteménye)
„Denise a rettenthetetlen”
Denise René, születési nevén Denise Bleibtreu, 1913-ban született Párizsban, egy nagyműveltségű selyemgyáros lányaként. Neve a francia művészetben kevésbé otthonos geometrikus absztrakció párizsi színrevitelével vált ismertté. E sajátos profilnak és professzionális programnak köszönhetően a róla elnevezett galéria az 1950-es évek végétől az egyik legnagyobb presztízsű művészeti színtér lett világszerte.
A rue La Boétie 124. szám alatti helyiséget Denise René apja vásárolta meg 1938-ban gyermekei számára, hogy ott divatszabóságot rendezzenek be. Talán nem véletlenül esett a választás éppen erre az utcára, ami a huszadik századi modern francia művészet egyik központja volt a tízes évektől. Itt működtette galériáját 1910-1940 között a világhírűvé vált műkereskedő Paul Rosenberg, Picasso, Matisse és Braque műveinek forgalmazója, akit a náci uralom alatt megfosztottak francia állampolgárságától, gyűjteményét pedig elkobozták. További érdekessége az utcának, hogy Rosenberg támogatásának köszönhetően 1918-tól 1940-ig a 23-as szám alatt lakott Pablo Picasso is.
1944-ben az akkor már dekorációs műhelyként működő helyiség a francia ellenállás egyik párizsi helyszíne lett, ahol Denise René nemcsak embereket bújtatott, hanem az ellenállás vezető személyiségei is itt találkoztak. Denise René a háború alatt ismerkedett meg Victor Vasarelyvel a Cafe de Flore-ban. Közös tervük volt, hogy profilt váltsanak és a műhelyt galériává alakítsák át, amit 1944-ben Vasarely kiállításával nyitottak meg.
A Denise René Galéria a francia művészetben kevésbé otthonos geometrikus absztrakció különböző irányainak és generációinak bemutatását tűzte ki célul. Programjában többek között Max Ernst, Auguste Herbin, Francis Picabia vagy Marcel Duchamp, Jean Arp, Sohie Taeuber-Arp vagy Robert és Sonia Delaunay, Max Bill műveit állította ki. Első nagyszabású kiállítása egy Max Ernst kiállítás volt 1945-ben, az 1957-es év nagy eseménye pedig Piet Mondrian kiállítása volt, az első, amit a holland művésznek Párizsban rendeztek. Vasarelynek köszönhetően több Párizsban élő magyar művész kiállított a galériában, köztük Beöthy István, Réth Alfréd, Nicolas Schöffer.
A hatvanas évek elején Denise René két alkalommal Kassák Lajos műveit is kiállította 1960-ban és 1963-ban. Kassák kései karrierjének fontos állomásai voltak ezek a bemutatók. Ennek köszönhetően lett a szereplője azoknak a nagy nemzetközi kiállításoknak, amelyek a történeti avantgárd legjelentősebb alkotóit mutatták be világszerte a hatvanas-hetvenes években.
Kassák Lajos vázlatterve a az 1960-as Denise René Galériabeli kiállítás katalógusához (PIM-Kassák Múzeum gyűjteménye)
A Denise René Galériabeli kiállítás plakátja, 1960 (PIM-Kassák Múzeum gyűjteménye)
Denise René hosszabb-rövidebb ideig külföldön is működtetett galériákat: 1971-81 között New Yorkban, 1969-ben pedig Hans Mayer művészeti kritikussal közösen Düsseldorfban.
A francia állam 2001-ben azzal tisztelte meg őt, hogy a párizsi Centre Pompidouban kiállítást rendezett több évtizedes munkásságáról „A rettenthetetlen Denise René – egy galéria az absztrakt művészet kalandjában 1944-78” címmel. Ehhez hasonló eset élő galériással francia állami múzeumban korábban nem történt meg. Denise René egy hosszú és fantasztikusan gazdag életút után 99 évesen halt meg 2012-ben.
(Folyt. köv.)
Sasvári Edit
Olvasmányok a témáról:
Barátom, Vasarely - Catherine Millet beszélgetései Denise Renével, Libri Könyvkiadó Kft, Budapest, 2012.
Cserba Júlia: Denise a rettenthetetlen. Denise Renével Cserba Júlia beszélget. Balkon, 2001/4.
Imre Györgyi: Meghitt idegenek. in.: Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő, Budapest, PIM-Kassák Alapítvány, 2010., 109-141.
Pallag Zoltán: A szem, amely befektetett a jövőbe. Origo.hu, 2012.0713.
Sasvári Edit: „A mi kultúránk nem lehet más itthon, mint külföldön". in.: Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő, Budapest, PIM-Kassák Alapítvány, 2010., 89-108.