A CSAPLÁR-AKTÁK 5. | FEJEZETEK EGY KASSÁK-MONOGRÁFIÁHOZ

Múzeumtörténeti blogsorozatunkban Csaplár Ferencnek, a Kassák Múzeum első igazgatójának, és a Kassák-életmű szakavatott kutatójának állítunk emléket. Bejegyzéseinkben Csaplár Ferenc Kassákkal kapcsolatos tanulmányait és rövidebb írásait közöljük, amelyek az 1960-as évek végétől egészen 2007-ben bekövetkezett halálig jelentek meg hazai folyóiratokban és szerkesztett tanulmánykötetekben, azonban összegyűjtött kiadásukra eddig nem került sor. Az újabb bejegyzésben olyan tanulmányok olvashatók, amelyek egy elképzelt Kassák-monográfia fejezetei is lehettek volna.
Image
Csaplár-akták banner

Csaplár Ferenc tanulmányai közül többet is elképzelhetünk egy Kassák-monográfia fejezeteként. Az itt közölt írások között az első kettő kétségtelenül ezek közé tartozik: Kassák Egy ember élete című, hatalmas lélegzetű önéletrajzi ihletésű regényének kontextualizáló elemzése, valamint Kassák 1920–1930-as évek fordulóján írt szociográfiai-jellegű regényeinek elemzése. Csaplárnak ezek a tanulmányai közvetlenül a Kassák Múzeum megnyitását követően jelentek meg, és jól látható, hogy a szakmai feldolgozás mellett a kassáki életmű iránti szakmai érdeklődés felkeltésének eszközét is látta ezen írásaiban. 

1981-ben jelent meg a Petőfi irodalmi Múzeum „Kézirattár” című könyvsorozatában Csaplár nagyszabású, gazdagon illusztrált kiadványa Kassák és Bartók kapcsolatáról – az író 1940-ben írt Bartók-verse kapcsán. Ahogyan a korábban már bemutatott kapcsolattörténeti tanulmányok esetében, úgy itt is a filológiai alaposság párosult a történészi szemlélettel: a tanulmány alapos betekintést enged a két művész kapcsolatába, egyúttal pedig Kassák második világháború alatti, valamint azt követő munkásságának is áttekintő feldolgozása. 

Ebben a szekcióban kaptak helyet Csaplár Kassák 1920-as és 1930-as évekbeli iparművészeti tevékenységét és a filmművészettel való kapcsolatát bemutató szövegei, valamint egy rövid életrajzi írás Simon Jolánról, akinek Csaplár később önálló kiállítást is szentelt a Kassák Múzeumban. A gyűjteményt egy lexikonszócikk zárja, amelyben Csaplár kifejezetten Kassák és a magyar Szociáldemokrata Párt kapcsolatát mutatta be.
 

Kassák önéletírása. Irodalomtörténeti Közlemények, 80. évf. 4. szám, 1976, 445-461.


Kassák és az „új magyar regény" (1928–1933). In: Valóság és varázslat: Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára. Szerk. Kabdebó Lóránt. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum – Népművelési Propaganda Iroda, 1979, 261-276. 


Kassák Lajos Bartók-verse. Budapest, Magyar Helikon, 1981. 


Pótlások egy Bartók-tanulmányhoz. Tiszatáj, 37. évf. 1. szám, 1983, 54-55. 


Kassák, az iparművész. Élet és Tudomány, 42. évf. 12. szám, 1987, 360-361. 


Kassák és a filmművészet. Filmkultúra, 23. évf. 8. szám, 1987, 3-9. 


„Nézzetek arcába hosszan”: Simon Jolánról. Új írás, 27. évf. 5. szám, 1987, 144-146. 


Kassák Lajos. In: A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Főszerk. Varga Lajos. Budapest, Napvilág Kiadó, 1999, 406-408.


A blogsorozat a Kassák Múzeum "Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái" (OTKA FK-139325) című kutatási projektjéhez kapcsolódóan készült.  

Szeredi Merse Pál

2025.06.20