Csaplár Ferenc neve összeforrt a Kassák Múzeummal. 1976-os megnyitásától kezdve 2007-ig ő vezette a múzeumot, és egyszemélyes muzeológusi, kurátori, szakmai munkája határozta meg az intézmény működését. Csaplár irodalomtörténész volt, de alapos és kitartó munkája nyomán nem csak Kassák irodalmi munkássága, hanem képzőművészeti hagyatéka is érdemi módon került feldolgozásra a Kassák Múzeumban, és számos nemzetközi intézményben megrendezett kiállításon.
Csaplár tanulmányait Szegeden végezte, és kezdetben nem Kassák életművével, hanem az 1920–1930-as évek fordulóján Kassák Munka-körébe belépett fiatal írókkal, művészekkel, értelmiségiekkel kezdett foglalkozni, különös tekintettel a szegedi kapcsolataikra. 1974-ben lett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, és rövidesen feladatul kapta a múzeum gyűjteményébe került Kassák-hagyaték feldolgozását, valamint a frissen felújított óbudai Zichy-kastélyban megnyitott Kassák Lajos Emlékmúzeum vezetését.
„A szédítően gazdag Kassák-hagyaték akkortájt szellemileg igen gyúlékonynak számított, a magyar avantgárd körül folyó viták teljes erővel dúltak, a hajlíthatatlan gerincű, belső emigrációba vonuló Kassák sokat támadott művészete épp hogy csak átkerült a hetvenes évek közepén a »tűrt« kategóriába” – írta Kelevéz Ágnes, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa Csaplár Ferenc élete előtt tisztelgő nekrológjában. – „Már akkor is tudtuk, de utólag visszatekintve még inkább nyilvánvaló, hogy a Kassák Múzeum létrehozása önmagában is fontos állomása volt a modern magyar művészet késlekedő rehabilitációjának. E lassan meginduló folyamatban döntő szerepet játszott az a feltűnő siker, melyet Kassák képzőművészeti alkotásai mint a magyar konstruktivizmus meghatározó művei akkortájt a nagy nyugat-európai kiállításokon és a nemzetközi műtárgy-kereskedelemben elértek, emellett határon túli hatásának jelentőségét mutatta az a Kassák-reneszánsz is, melyet a párizsi Magyar Műhely kezdeményezett és gondosan táplált sorozatosan megjelenő (itthon mélyen titkolt) számaival, valamint az 1971-ben megalapított Kassák-díjával. Csaplár Ferenc írja egy visszatekintő írásában, »hogy a hazai kultúrpolitika különböző szintű irányítóiból még 1976-ra sem tűntek el Kassák munkásságával kapcsolatban az aggályok, azt a megnyitó ünnepség programja is érzékeltette. Hivatalosan az Óbudai Klubház épületeként adták át a felújított Zichy-kastélyt, a múzeumavatásra csak az utolsó pillanatban – Kassák Lajosné határozott kérésére – beiktatott tárlatvezetés utalt. Az elkészült állandó kiállításon a pártközpont szakértőinek utasítására még közvetlenül a megnyitás előtt is szükséges volt korrekciókat végrehajtani.« Nem könnyű terepre került tehát Csaplár Ferenc, sokféle emberi és politikai buktatója lehetett volna igazgatói működésének. Ám szívós következetessége, az olykor sokak által szinte kínosnak érzett, de utólag más értelmet kapó, hitelességet biztosító precizitása, a filológiai tényekhez való ragaszkodása, önmagával szemben támasztott követelményeinek már-már rideg szigorúsága, kitartó munkabírása és nem utolsósorban az életmű iránti odaadó elkötelezettsége minden nehézségen átsegítette. Így lehetett három küzdelmes évtizeden át az intézmény elismert igazgatója, az életmű gondozója, a hagyaték gyarapítója.”
1976-tól kezdve Csaplár a Kassák Múzeum vezetőjeként és a Kassák-hagyatékot feldolgozó muzeológusként dolgozott haláláig. A hagyaték rendszerezését és leltározását, illetve a múzeum Kassák Lajos életét és munkásságát bemutató állandó kiállításának megnyitását követően, az 1970-es évek elejétől kezdve számtalan időszaki kiállítást rendezett a múzeumban, amelyek a kassáki életmű, a magyar avantgárd mozgalom, valamint a Kassákhoz kapcsolódó jelentősebb hazai és nemzetközi alkotók munkásságának egy-egy résztémáját dolgozta fel. A Kassák Múzeum leporelló-formátumú kiállítási katalógusainak sorozata máig kiindulópontot jelenthet a magyar avantgárddal és modernizmussal foglakozó szakemberek számára. A Kassák Múzeum korábbi kiállítási katalógusai digitálisan is elérhetők a weboldalunkon keresztül.
Csaplár 1987-ben, Kassák születésének centenáriuma alkalmából tudott több jelentős, monografikus igényű kiadványt is megjelentetni. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában létrejött a Magam törvénye szerint című tanulmánykötet – elsődlegesen Kassák irodalmi munkásságával foglalkozó írásokkal –, valamint a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében Kassák képzőművészetének első átfogó, tudományos igényű feldolgozása, amelynek katalógusa máig Kassák művészeti oeuvre-katalógusaként is funkcionál. Szintén 1987-ben jelent meg Csaplár Ferenc egyetlen Kassákkal foglalkozó önálló kötete, Kassák körei címen, a Szépirodalmi Könyvkiadónál: ebben részben korábbi írásait, részben pedig máshol meg nem jelent tanulmányokat közölt.
Azonban a kötet közel sem volt teljes. Csaplár számtalan hosszabb és rövidebb tanulmányt, ismertetést, véleménycikket, forrásközleményt jelentetett meg hazai szakfolyóiratokban, kritikai lapokban és szerkesztett tanulmánykötetekben. Korai halála nem tette lehetővé, hogy ezeket az írásait egy újabb tanulmánykötetbe rendezze, ahogyan azt sem, hogy ezek alapján elkészítse Kassák életművének monografikus feldolgozását vagy az alkotó részletes életrajzát. A Kassák Múzeumban meggyőződésünk, hogy Csaplár írásai ma is fontos kiindulópontot jelenthetnek a kassáki életmű, a magyar avantgárd és neoavantgárd irodalom és művészet iránt érdeklődők számára, így weboldalunkon – mintegy pótolva az elmaradt gyűjteményes kötetet – tematikus blokkokban csoportosítva újraközöljük Csaplár Ferenc Kassákkal foglalkozó tanulmányait. A szkennelt tanulmányok online is olvashatók, valamint pdf formátumban is letölthetők. Forrásuk nagyobbrészt az Arcanum Digitális Tudománytár, valamint a Hungaricana Közgyűjteményi Digitális Könyvtár, részben pedig a Kassák Múzeum archívuma.
A gyűjtés összeállításában segítségünkre volt Tóthné Kazai Magdolna, a Szegedi Tudományegyetem Könyvtára munkatársa által összeállított Csaplár-bibliográfia, amelyben nem csak Kassákkal kapcsolatos írásainak jegyzéke szerepel, hanem további kutatási területei – többek között Radnóti Miklóssal, József Attilával és Barta Lajossal – kapcsolatos munkái is. Csaplár Ferenc tudományos életrajzát legalaposabban E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója dolgozta fel, a Pulszky Társaság által kiadott Magyar Múzeumi Arcképcsarnok lexikon 2022-ben megjelent második kötetében.
Az első bejegyzésben a Kassák 1920-as évekbeli avantgárd folyóirataival és nemzetközi kapcsolataival foglalkozó tanulmányok olvashatók. Csaplár egyik első, Kassákkal kapcsolatos tanulmányában az 1926–1927-ben Budapesten kiadott Dokumentum című avantgárd folyóirat történetét dolgozta fel, amely szöveget néhány évvel később, jelentősen kiegészített és átdolgozott formában publikált ismét. Kassákkal kapcsolatos kutatásainak egyik megkerülhetetlen fő műve a Kassák bécsi emigrációját (1920–1926) feldolgozó tanulmánya, amelyben először adott pontos látleletet a Ma folyóirat és Kassák osztrák kapcsolatrendszeréről. A válogatás utolsó tanulmánya Kassák és a romániai avantgárd művészek kapcsolatát vizsgálja, alapját pedig Csaplár 1999-es bukaresti Kassák-kiállítása, és az ehhez kapcsolódóan végzett kutatásai jelentették.
Kassák Lajos folyóirata: a Dokumentum. Tiszatáj, 21. évf. 3. szám, 1967, 298-302.
Kísérlet a Ma hazai folytatására: A Dokumentum. Literatura, 2. évf. 3-4. szám, 1975, 102-127.
Kassák Lajos és mozgalmainak osztrák kapcsolatai (1920–1933). In: „Az időt mi hoztuk magunkkal”: Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből, 6. kötet. Szerk. Illés László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985, 123-132.
Kassák és a román avantgárd. Korunk, 3. folyam 11. évf. 4. szám, 2000, 110-113.
A blogsorozat a Kassák Múzeum "Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái" (OTKA FK-139325) című kutatási projektjéhez kapcsolódóan készült.
Szeredi Merse Pál
A Csaplár-akták blogsorozat grafikáját Jónás Anna készítette a "Fotográfiák Kassák Lajosról 1915-1967" című Csaplár szerkesztette katalógus nyomán, melyet Szántó Tibor tervezett 1992-ben, a Kassák halálának 25. évfordulójára szervezett kiállítás kísérőjeként.