Legenda és valóság az erdei Telepen
Miklósi László tárlatvezetése

Időpont: 2016. május 12. (csütörtök), 17.00
Helyszín: Kassák Múzeum (1033 Budapest, Fő tér 1., Zichy-kastély)

A különböző időszakok és az eltérő hatalmi pozícióban lévő csoportok története a Telepről sokszor nincs fedésben egymással. A két háború közötti baloldali munkáskultúra hallatán az idősebb generációnak rögtön az 1989 előtt kötelezően elsajátított forradalmi munkásmozgalom képzete dereng fel. Eszerint a korszak munkássága túlnyomóan kommunista volt, de legalábbis szimpatizált az illegális párt eszméivel. Ha a levéltári dokumentumokat vizsgáljuk vagy az egyesületi jegyzőkönyveket olvassuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a két háború közötti munkáskultúra olyan helyszínei, mint Horány, részben vagy egészében elhatárolódtak a korabeli kommunista tevékenységektől.

A teleplakók között is előfordulnak véleménykülönbségek arról, hogy az egyes történelmi korszakokban milyen szerepe volt a politikának a telep életében. Ma már a sokadik generáció lakja a Telepet, a házak családon belül öröklődnek, a lakókat több évtizedes baráti szálak kapcsolják össze. Ennek a folyamatosságnak köszönhető, hogy a horányi történelem elbeszélései, a jellegzetes ünnepek, a használt kifejezések visszavezethetőek a Telep első másfél évtizedéhez. Ekkor alakultak ki a közösségi ünnepek, ekkor épült és kapott nevet a kórusház, a Tipográfia-ház, a Krone és a pörkölde. A Telep sajátos képe is ekkor jött létre a fák között megbújó épületekkel, a kreativitást és az újrafelhasználást sem nélkülöző építési és tárgyi kultúrával.

Az itt élő közösségben a történelmi események, a telep hétköznapi és ünnepi élete a személyes emlékek sűrű szövetébe ágyazódik. Miklósi László – teleplakó, történelemtanár és a Telep korábbi elnöke – tárlatvezetése a legendákkal átszőtt múlt és a jelen egymáshoz való viszonyát járja körül.


A tárlatvezetés a kiállításra váltott belépőjeggyel látogatható.