Design tett
Előadás-sorozat

A Design tett – Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában című kiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozatunkkal a történeti szempontú megközelítés és a jelen dizájnelméleti diskurzusai közötti ívet szeretnék felrajzolni. Az előadások a két világháború közötti jelenségeket, a mai dizájnelméleteket és a téma nemzetközi és hazai kontextusait vizsgálják. Progamunk arra keresi a választ, hogy a dizájn hogyan közvetíti a társadalomra vonatkozó kritikai álláspontokat, és fogyasztói kultúrához és társadalomhoz való kritikus hozzáállása milyen módon határozza meg a tervezői folyamatot, nem utolsó sorban milyen formákat öltenek ezek a kritikai megközelítések?


PROGRAM

az előadások 18 órakor kezdődnek

Helyszín: Kassák Múzeum
Belépődíj: teljes árú: 600 Ft / kedvezményes (diák, nyugdíjas): 300 Ft

2014. január 9., 18.00
Szentpéteri Márton: A dizájnkultúra-tudomány kritikai perspektívája

A dizájnkultúra-tudomány az emberi tapasztalatok teljességére figyel, kultúrafogalma látszólag a társadalomtudományok értékmentes kultúrafogalmaihoz közelít. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a bölcsészettudományok jelenkori szerepével, s az ehhez köthető magas kultúra-értelmezésekkel? Az előadás a maga kritikai perspektívájából erre a kérdésre keresi a válaszokat.

2014. január 16.
Major Lajos: TYPEfetish - Tibor Kalmantól Stefan Sagmeisterig

Az 1980-as évektől Tibor Kalman tevékenységével jelentek meg a társadalmat és a dizájn szakmát gyökeresen befolyásoló, provokatív betű alapú projektek, melyek a jelenben Stefan Sagmeister aktuális munkáiban csúcsosodnak ki. Az előadás a két Kelet-Közép európai gyökerekkel rendelkező tervező munkásságából kiindulva tekinti át a szociálisan érzékeny dizájn eszközeit alkalmazó nemzetközi példákat.

2014. január 23.
Kravjánszki Róbert: "Ceci n'est pas une pipe"

René Magritte A képek árulása című festménye a tárgy és annak képe közötti különbséget teszi meg az alkotás tárgyának. A digitális világban a betűk esetében ugyanígy meg kell különböztetnünk az eredetit annak reprezentációjától. Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy a történeti betűtípusok digitalizálása során milyen változásokon megy át az eredeti forma és milyen új jelentésrétegekkel bővül.

2014. január 30.
Bircsák Eszter: A (regionális) dizájn közösségi ereje

Az előadás nemzetközi és hazai munkákon keresztül mutatja be, hogy a dizájn mint kommunikációs platform és eszköz hogyan képes társadalmi jelenségekre és mozgalmakra reflektálni, és megoldási javaslatokat kínálni kisebb-nagyobb közösségeket érintő problémákra. A válogatás elsősorban a regionális és közösségi kezdeményezésekre fókuszál.

2014. február 6.
Lepsényi Imre: Az erőszak ornamentikája - dizájn a Harmadik Birodalomban

A nemzetiszocialista rezsim törekedett a nyilvánosság és az intimitás tereit mind szervezeti, mind ideológiai szinteken áthatni. A mítosz közvetítésének és a szándékok artikulálásának érdekében igénybe vett minden addig ismert és még kísérleti tömegbefolyásoló eszközt és technikát. A személyes retorikától a birodalmi építészetig, a rádiótól, a televíziós innováción át a katonai egyenruhák és a minisztériumok márkázásáig központosított, kegyetlenül egységes, ezért megkerülhetetlen és vérfagyasztóan hatalmi designt használt.
Szükséges elvégezni az emlékezés és megértés munkáját ahhoz, hogy leválasszuk az eszközt a szándékról, ahhoz, hogy megértsük a design, mint tömegbefolyásoló eszköz erejét és felelősségét és ahhoz, hogy kortárs létezőként megfelelő kritikával fogyasszuk azt.

2014. február 13.
Orosz Márton: Isotype mozgóképen? Polányi Mihály, az animált infografika megteremtője

Az előadás a 20. század elején megszülető nemzetközi piktogramatikai modellek létrejöttére és a korai infografikai rendszerek magyar vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. Arra keresi a választ, hogy a közgazdászok és a művészek miért érezték fontosnak a társadalmi folyamatokat reprezentáló vizuális jelek mozgóképen való ábrázolását.


ELŐADÓINK

Szentpéteri Márton eszmetörténész, dizájnkritikus. 1993-tól 2002-ig irodalomtudományt, nyelvészetet, esztétikát, filozófiatörténetet és történelemtudományt tanult az ELTE-n, a nápolyi Istituto Universitario Orientalén és a Central European University-n, a 2010-11-es évben az Oxfordi Egyetem Modern European History Research Centre vendégkutatója volt. A MOME Elméleti Intézetének docense. Több önálló monográfia szerzője (Dizájn és kultúra, 2010), számos dizájnelméleti antológia szerkesztője (Térpoétika, 2010 és Narratív dizájn, 2013). Szerkesztő munkatársa volt a Magyar Narancsnak, az OCTOGON architecture&design-nak és az Építészfórumnak, jelenleg is szerkesztője a Helikon irodalomtudományi folyóiratnak.

Major Lajos tipográfus, fotográfus. 2006-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, majd 2011-ben Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Kommunikáció szakán végzett. 2006-tól oktat tipográfiát és fotográfiát, többek között az Iceland Academy of the Arts Építészet és Dizájn Karán és a mexikói Universidad Veracruzana egyetemen. Alapító tagja a s=eee önszerveződő tipográfiai csoportnak, amely több nemzetközi projektet valósított meg, és 2013-ban megkapta a ADC*E (http://www.adceurope.org/) fődíját. Érdeklődésének középpontjában a betű és a fotó határterületei állnak.

Kravjánszki Róbert tipográfus. Jelentős kezdeményezése a történeti betűtípusok és tipográfiai hagyományok felélesztése, melynek keretében magyar tervezők történeti betűtípusainak a digitalizált változatát készítik el és forgalmazzák (font.hu). Publikációi elsősorban betűtörténeti jellegűek, félreértéseket, félreértelmezéseket tisztáznak, továbbá a betű, a tipográfia digitalizálási kérdéseivel foglalkoznak. Több tipográfiai kurzus oktatója.

Bircsák Eszter független kurátor, kulturális mediátor. 2002-ben az ELTE magyar szakán, 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet szakán szerzett diplomát. 2002-től 2006-ig a Trafó Galéria asszisztenseként, majd a székesfehérvári Szent István Múzeum művészettörténészeként magyar és nemzetközi kiállítások, workshopok megvalósításában vett részt. 2007-ben a Kitchen Budapest alapító csapatához csatlakozott és egészen 2012-ig ott dolgozott. Fő kutatási területe az új média (képző)művészeti megjelenése.

Lepsényi Imre képzőművész, dizájner. 2013-ban fejezte be a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori képzését. Művészeti projektjeinek a középpontjában a kollektív és az egyéni felelősségvállalás kérdései, a kooperatív folyamatok, valamint a hatalom és az egyén kapcsolata áll. Tervezői munkáival több alkalommal elnyerte a nemzetközi Red Dot díjat. 2012-ben a Good Design díjat is megkapta. Kutatási témája a nemzetiszocializmus és a dizájn kapcsolata.

Orosz Márton művészettörténész, tipográfus. 2004-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem Tipográfus szakán, valamint az ELTE Művészettörténet szakán végzett. 2005 óta a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének muzeológusa, 2010 óta ugyanitt a fotó- és médiagyűjtemény alapító-kurátora. Doktori értekezését 2013-ban fejezte be Kepes György életművéről. Kutatási területe az animációs film, az avantgárd művészet és a két háború közötti vizuális kultúra.


A Design tett című kiállításról további információ itt található.