Kassák és Kassák 2. szakmai konferencia

2014. április 9., 20:12

Kassák és Kassák 2.
Szakmai konferencia

Helyszín: Kassák Múzeum
Program szervezője: Sasvári Edit, művészettörténész, a Kassák Múzeum vezetője

Résztvevők:
Andrási Gábor, művészettörténész (BTM Budapest Galéria)
Deréky Pál, irodalomtörténész, Bécs (Universität Wien)
Forgách Éva művészettörténész (Art Center College of Design, Pasadena, CA, USA)
Gergely Mariann, művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Imre Györgyi művészettörténész (a Vasarely Múzeum igazgatója, Budapest
Király Erzsébet, művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Pataki Gábor, művészettörténész (MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Budapest)
Perneczky Géza, művészettörténész, Köln (Felolvassa Szeredi Merse Pál)
Sasvári Edit, művészettörténész (a Kassák Múzeum igazgatója)
Végvári Zsófia (laborvezető, Tondo Spi Kft.)

A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.

A konferencia a Kassák Múzeumban 2014. március 28 - június 15. között megrendezett Kassák és Kassák 2. KONJUNKTÚRA és KISZORÍTÁS - Kassák Lajos nyugati karrierje és hazai megítélése a hatvanas években című kiállítás kísérőrendezvénye volt.

A konferenciára olyan szakembereket hívtunk meg, akik különböző aspektusokból tudták megvilágítani Kassák utolsó alkotói periódusát és a kassáki életmű utóéletének komplex problematikáját.

Miről is van itt szó tulajdonképpen? A kelet-európai avantgárd újrafelfedezése a művészettörténetben és a műkereskedelemben párhuzamosan zajlott az 1960-as években. Kassák ennek a konjunktúrának köszönhetően idős korában került vissza a nyugat-európai művészeti közegbe. Párizsi kiállításai után egymást követik egyéni és csoportos kiállításai Genfben, Münchenben, Londonban, Kölnben, Torinóban, New Yorkban és más városokban. A nyugati érdeklődés a következetes, kitérők nélküli avantgardista mesternek szólt elsősorban, ezért Kassák, 1960-as és 1963-as párizsi kiállítása után, korai, húszas években készült műveiből jó néhányat újra feldolgozott, sőt, az ötvenes évek végén készült lírai absztrakt festményeinek némelyikét is szigorúbbra fogalmazta. Halála után világszerte sok hamisítvány is felbukkant.

A hatvanas években újrafeldolgozott, a Kassák halála után antedatált képek és hamisítványok, Kassáknak tulajdonított kompilációk mára tömegesen bukkannak fel Magyarországon és külföldön. Ezzel a kérdéssel a Magyar Nemzeti Galéria az 1987-es Kassák életmű-kiállításon és a hozzá tartozó katalógusban már érintőlegesen foglalkozott. Andrási Gábor művészettörténész, a Kassák Múzeum korábbi igazgatója pedig 2009-ben Kassák és Kassák című kiállításán elsősorban stíluskritikai, esztétikai szempontból vette szemügyre Kassák 1959-1967 között készült műveit. Az utóbbi években egyre többen keresik fel a Kassák Múzeumot a Kassák-képekre vonatkozó attribúciós kérésekkel, ami arra késztetett bennünket, hogy szakemberek bevonásával nézzünk szembe ezzel a komplex jelenségekkel és következményeivel és egy diskurzus alakuljon ki a témáról.

Köszönettel tartozunk a szakmai konferencia támogatásáért, mert egy régóta fennálló problémát lehetett professzionális módon felvetni. Céljait tekintve a konferencia rendkívül sikeres volt és konstruktív vita alakult ki az egyes kérdésekben. Az előadásokat és a vitát videón és fotókon rögzítettük. Reményeink szerint a felvett dokumentum-anyag az elemző feldolgozás bázisaként fog majd szolgálni.