Kötetbemutató és workshop a Kassák Múzeumban

Mit tehet egy irodalmi múzeum, ha komolyan vesz egy ENSZ egyezményt? Vagy egyáltalán – kezdjük ott – mi is ez a szóban forgó egyezmény? A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény jogot biztosít a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek arra, hogy általában az információkhoz, azon belül például a kultúrához, az irodalomhoz az általuk érthető különböző nyelvi szinteken, azaz egyszerűen érthetően és könnyen érthetően juthassanak hozzá. Megannyi kétely, kérdés, dilemma, inspiráló tanácstalanság, ha a hogyan alapvető kérdésére keressük a választ. 

Mi – több mint másfél év közös gondolkodás, kutatás eredményeként – két hogyanra mutatunk be megoldási lehetőséget mini kötetpremier konferenciánkon és a workshopokon: 
Hogyan lehet infografikákkal elkezdeni akadálymentessé tenni egy múzeumi teret? 
Hogyan lehet szépirodalmi szövegeket (történetesen Petőfi-textusokat) úgy hozzáférhetővé tenni tanulásban és értelmileg akadályozott embereknek, hogy ne csak érthetőek, de irodalmiak is legyenek? Hogyan lehet az illusztrációt művészi szintre emelve kép és szöveg komplex játékát létrehozni? 

Őszintén fogunk beszélni és beszélgetni a felmerülő módszertani nehézségekről, a szabályrendszerekről, amiket kiérleltünk, hogy gyógypedagógusok és múzeumi szakemberek is bekapcsolódhassanak a munkába és még több hogyanra kereshessük együtt a választ. Mert maradtak még bőven: Hogyan lehet támogatni a gyógypedagógusok irodalomoktató munkáját? Hogyan lehet a hazai múzeumokat egy egységes piktogram készlettel akadálymentesíteni? Hogyan lehet a kiállítások kurátori szövegeit könnyen érthető nyelvi szintre fordítani?    

15.00 – 15.10  Egyszerűen irodalom 
Nemes-Jakab Éva és Horváth Péter László az egyszerűen érthető és a könnyen érthető irodalmi szövegek készítésének módszertani kihívásairól tart gondolatébresztő előadást. Egyúttal megosztják a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumpedagógiai Főosztálya koordinálásában lebonyolított másfél éves kutatási és fejlesztési folyamat legfontosabb tapasztalatait.    

15.10 – 15.20 Otthon a múzeumban 
A bonyolult alaprajzok, hosszú folyosók, jelöletlen ajtók, ismeretlen rendeltetésű tárgyak között eligazodni senkinek sem könnyű. Az információközlés módja, vagy annak hiánya sokakat kizár a tájékozódásból. A Kassák Múzeum munkatársai olyan infokommunikációs rendszer kialakításán dolgoznak, amely színes piktogramjaival kisiskolásoknak, időseknek, vagy megértési nehézséggel élő embereknek is otthonos, biztonságos hellyé varázsolja a múzeumot.    

15.20 – 15.30  Infokommunikációs akadálymentesítés a múzeumban és a kékhajú János vitéz
Bodonyi Panni és Szmolka Zoltán tervezők beszélnek arról, hogy a könnyen érthető kommunikáció szempontjait hogyan tudják átültetni a munkájukba. Két mintaprojekten keresztül, ahol múzeumi infokommunikációs ikonokat és a János vitéz illusztrációs kiadványát készítették mutatják be röviden a tapasztalataikat.    

15.30 – 16.00  A mi történetünk - kerekasztal beszélgetés
 A János vitéz első három énekét Nógrádi Gergely alkotta meg újra könnyen és egyszerűen érthető nyelvi szinten folyamatosan finomítva, alakítva, változtatva a textusokon nem kis részben Cziráki Zsolt észrevételeit követve. 
Gergely és Zsolt, író és olvasó – bár sokat köszönhetnek egymásnak – még sosem találkoztak, most egy asztalnál ülve beszélgetnek arról, mit jelentett számukra ez a munka és mi a véleményük az elkészült kötetről.    

16.00 – 16.30  Szünet – kicsit mozgás az áthűlt végtagok felmelegítésére, beszélgetés, csemegézés    

16.30 – 17.15  WORKSHOP I.  Cziráki Zsolt –Horváth Péter László – Sallai Ilona Éva: Hogyan készítjük mi a könnyen érthető információt? 
A workshop célja, hogy a résztvevőknek – saját élményű gyakorlati feladatokon keresztül – bemutassuk, láthatóvá tegyük az egyszerűen / könnyen érthető információ készítésének lépéseit. 

A bevezető részben szó lesz arról, hogy mi lehet a probléma  a múzeumi információval, milyen megoldást kínálunk mi ennek a problémának a megoldására, és hogy miért jó az egyszerűen / könnyen érthető információ, és ezzel milyen eredményeket lehet elérni. 

Ezt követően a workshop résztvevői is kipróbálhatják magukat: hogyan írnának át ők múzeumi szövegrészletet egyszerűbben érthető nyelvi szintre. A gyakorlati feladat megoldása közben a szókincs és a nyelvtani szerkezetek tudatos átgondolására fogunk törekedni. 
Majd megmutatjuk, hogy hogyan ellenőrizzük mi a helyben készült szövegek érthetőségét. 

A workshopot a résztvevők tapasztalatainak és az élményeknek az összegzésével zárjuk.    

16.30 – 17.15  WORKSHOP II.  Nemes-Jakab Éva: Irodalom (nem annyira) egyszerűen
Bármely nyelvi közlemény könnyen vagy egyszerűen érthető nyelvi változata lehetővé teszi, hogy emberek további csoportjai is megszólítva érezzék magukat, a szöveg tartalmához kapcsolódni tudjanak, a benne foglaltakra reagálhassanak. 

Azoknál a közleményeknél, melyek célja egy konkrét tudástartalom vagy információ átadása, a nyelv szerényen háttérbe lép és szinte átlátszó eszközként szállítja az üzenet tartalmát: ezért könnyen kicserélhetővé válik akár egy fotóval, egy piktogrammal, akár egy másik szintű (könnyen vagy egyszerűen érthető) nyelvi kóddal. 

De mi a helyzet azokkal a szövegekkel, ahol a nyelv mint teremtő anyag kiemelt jelentőséget kap? Mi a helyzet a szépirodalmi művekkel, melyek célja nem elsősorban információk közlése; amelyekben az író tudatosan alakítja úgy a nyelvi anyagot, hogy azzal újrateremtse a világ egy-egy darabját és amelyeknél az olvasók a szöveggel magával is kapcsolatra lépnek, nemcsak az általa szállított tartalommal? 

Az irodalmi alkotásban nyelv és tartalom ugyanis együtt teremtik meg a Szépség azon formáját, amivel a mű utat nyit az olvasó saját belső, mélyebb tartalmai (gondolatai, érzései, emlékei) felé, kíséri az úton és segít ezeket megértenie is. Ezen az úton lépkedni pedig mindenki számára elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatosabb tagja legyen az őt körülvevő társadalomnak. 

De vajon ezt a hatását akkor is ki tudja fejteni egy-egy mű, ha újrameséljük? Milyen eszközökkel és hogyan választhatjuk szét a nyelvet és az általa közölt tartalmat egy irodalmi mű esetében? 

A János vitéz újramesélésének apropóján ezen a műhelymunkán azokról az irodalomesztétikai szempontokról gondolkozunk, beszélgetünk, amik szükségesek ahhoz, hogy a mű továbbra is kifejthesse a jótékony hatását.  Vagyis arra keressük közösen a választ, hogy miben állhat egy-egy irodalmi mű egyszerűsége.    


17.15 – 17.30  A két workshop résztvevői – egyre kötetlenebb formákban – megosztják egymással tapasztalataikat.    

17.30 – 18.00  Kötetlen beszélgetés.

A részvétel természetesen ingyenes, de a hely – sajnos – véges, így kérjük regisztráljon az alábbi felületen:  https://forms.gle/gYpWQKEDFpA8Fkyg9 

Köszönjük! Várjuk a találkozást!