
Frissen megjelent tanulmányok Kassák Lajos és Barta Sándor folyóiratairól
Szeredi Merse Pál három most megjelent tanulmánya az 1920-as évekbeli magyar avantgárd folyóiratok egy-egy résztémáját dolgozza fel, új kutatási eredményeket is beépítve. Mindhárom írás szabadon hozzáférhető az alábbi linkeken.
Az Ars Hungarica folyóiratban megjelent Alkotni vagy alakítani? A modern építészet és a művészet társadalmi funkciójának elméleti és gyakorlati vonatkozása Kassák Lajos bécsi Ma folyóiratában (1923–1925) című tanulmány azt vizsgálja, hogy miként vált Kassák lapjában egyre fontosabb kérdéssé a modern építészet. A lapban megjelent szövegek és reprodukciók mellett fontos, és korábban kevéssé feldolgozott forrásanyag a Kassák hagyatékában fennmaradt fotógyűjtemény, amely többek között a weimari Bauhaus oktatói és diákjai, valamint a breslaui (ma Wrocław, Lengyelország) fiatal építészek alkotásait dokumentálja. Kassák számára a modern építészeti fókusz egyik forrása a Bauhausban tanuló Molnár Farkas volt, akinek festményeit és grafikáit szeptember végéig a pécsi Janus Pannonius Múzeumban láthatják az érdeklődők.
A Jelenkorban megjelent rövidebb tanulmány Kassák Lajos és a bécsi Ma folyóirat nemzetközi kapcsolatrendszerének korai, útkereső szakaszából (1921–1922) mutat be két jelentős, de kevéssé ismert szálat: a jugoszláv és a spanyol avantgárd kölcsönhatásait Kassák körével. A bécsi emigrációban Kassák számára egy új horizont nyílt meg, és számos nemzetközi avantgárd csoporttal kapcsolatba került. Ezek közül a zágrábi Zenit és az újvidéki Út folyóiratok fontos közép-európai kapcsolatok voltak, ahogyan a madridi Ultra, valamint a chilei származású költő, Vicente Hudibro párizsi Création című lapja is – ezek a hálózatok azonban csak rövid ideig működtek, mert Kassák rövidesen a nemzetközi konstruktivizmus felé fordult.
A harmadik tanulmány főszereplője nem Kassák, hanem sógora, a költő Barta Sándor. A Pártorgánum vagy dadaista folyóirat? Barta Sándor Akasztott Ember és Ék című folyóiratairól (1922–1924) című tanulmány az Irodalomtörténet idei első számában jelent meg, célja pedig az, hogy nemzetközi kontextusban vizsgálja a Barta által Bécsben szerkesztett két rövid életű, de a maga korában forradalmi jelentőségű folyóiratot. Barta 1922-ben szakított Kassákkal, és feleségével (Kassák húgával), Újvári Erzsivel közösen egy proletkultos irányultságú ellen-folyóiratot hoztak létre, amelyhez rövidesen sok korábbi Kassák-körös író is csatlakozott. Barta folyóiratai egyszerre értelmezhetők avantgárd, dadaista lapokként és propaganda-sajtóként is: az esszé ezt a kettősséget mutatja be példákon keresztül. A tanulmány a 2023-ban megjelent, Barta és Újvári életét bemutató kiállítási katalógusunk egy résztémáját bontja ki nagyobb részletességgel.
A tanulmányok a Kassák Múzeum Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái című OTKA alapkutatási projektjéhez (OTKA FK-139325) kapcsolódóan készültek