Sharon Sliwinski, a kanadai Western University professzora 2017-ben „The Museum of Dreams” néven egy fantasztikus kutató site-ot hozott létre, amely az álom, az álom-munka társadalmi és politikai jelentőségének feltárását tűzte ki célul. A virtuális múzeum nemzetközi munkatársi csapatának összetétele azt mutatja, hogy az itt dolgozó tudósok, művészek, aktivisták, mentális szakemberek a legkülönbözőbb területek nézőpontjait kívánják integrálni az álom társadalmi szerepével kapcsolatos kutatásaikba.
Ez a téma az alapító Sliwinskinek is fontos kutatási területe, akinek első nagysikerű könyvei már kijelölték a múzeum programjáról alkotott elképzeléseit. Az apartheid által 28 évre bebörtönzött Nelson Mandela visszatérő rémálma kapcsán született munkájában az álmodást a politikai erőszakkal szembeni ellenállás létfontosságú formájának tekinti.
A Dreaming in Dark Times. Six Exercises in Political Thought című 2017-es kötetében (recenziója itt található) pedig radikálisan újszerűen azzal érvel, hogy az, hogy mit és hogyan álmodunk, mélyrehatóan alakíthatja kollektív társadalmi és politikai életünket, sőt az álom képes „meghajlítani és átformálni a kemény valóság erejét".
Sliwinski az álom freudiánius értelmezésének meghaladásával, új szemszögből vizsgálja az álmokat. Az álom nem csupán privát ügy, belső kommunikáció az álmodó tudattalanja és tudata között, hanem bizonyos történelmi helyzetekben, mint a tudásmegosztás sajátos formája, társadalmi kérdéssé, közös üggyé válik. "Az álmoknak megvan a módjuk arra, hogy beszédre kényszerítsenek bennünket - mondja - és ez utóbbi gesztus - a késztetés, hogy az élményt közöljük valakivel - az, ami az áloméletet tulajdonképpeni politikai üggyé változtatja.”
(folyt. köv.)
☎️ Emeld fel a kagylót és hallgass bele Szittya Emil álomgyűjteményébe Igor és Ivan Buharov: "Minket anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták" című kiállításában!
Fotó: Részlet a filminstallációból, Igor és Ivan Buharov, Minket anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták, 2023.