magyarEnglish
Hírlevél

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
Virtuális kiállítások Mattis

BESNYŐ virtuális pici hu

Nikkel

Online múzeum

ÚJ KASSÁK-PODCAST: SZÉNABOGLYA

ÚJ KASSÁK-PODCAST: SZÉNABOGLYA
Valcz Péter felolvas Fotó: Szabó Attila, PIM

2022. március 2. - december 31.

SZÉNABOGLYA 

Márciusban indítjuk új podcast sorozatunkat. Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt naplója, a Szénaboglya kerül sorra. A kötetet Valcz Péter olvassa fel. A naplórészleteket heti folytatásokban, szerdánként tesszük közzé. Kövessék figyelemmel Facebook és Instagram oldalunkat.



   „… olyan írónak, akit nem engednek megjelenni, teljék benne kedve, hogy a felesége keres rá! Nem így gondoltuk el, ötvennégy könyvem megjelenése után talán nem is így kellene lenni.” Kassák keserű sorai a sztálini diktatúra hazai kiépülésekor íródtak, abban a konfliktusokkal teli időszakban, amikor hirtelen vége szakadt rövid közéleti és írói karrierjének. Egy hosszú, nehéz pályát követően 1945 után rövid időre Kassák is a kulturális elit elismert alakja lett: komoly pozíciókat kapott a művészeti és állami életben, folyóiratokat főszerkesztett, kötetei jelentek meg, hatvanadik születésnapját kormányszinten ünnepelték meg. A koalíciós időszak mozgalmas színtereiben azonban ott voltak Kassák régi kritikusai is. Többen közülük, például Révai József is később az új politikai berendezkedés teljhatalmú figurái lettek, akik örömmel törlesztettek Kassáknak régi sérelmeikért. Kassák 1949 után nem publikálhatott, kiszorult a művészeti közéletből, belső emigrációba vonult Békásmegyeren, ahol főleg természetelvű rajzok készítésével, horgászattal, galambtenyésztéssel és gyümölcsöskertjének gondozásával foglalkozott. 

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet  egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.  

Sasvári Edit 

Valcz Péter (1984) sokoldalú alkotó, színészként és rendezőként egyaránt ismert. A Kaposvári Egyetem Művészeti Kar színész szakán tanult, majd a párizsi Jacques Lecoq Nemzetközi Színházi Iskolában rendező szakon végzett. Jelenleg a Tünet Együttes állandó alkotótársa, több hangoskönyv előadója, így a PIM - Digitális Irodalmi Akadémia Hangoskönyvek című projektjében Takáts Gyula műveit olvasta fel.

A Szénaboglya elérhető a DIA oldalán is ITT.





PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English