magyarEnglish
Hírlevél

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
Virtuális kiállítások Mattis

BESNYŐ virtuális pici hu

Nikkel

Online múzeum

NAGYDIÓFA 3.

NAGYDIÓFA 3.
Élőújság jelenet a Munka-kör egyik kultúrestjén, 1929, Lengyel Lajos felvétele, Kassák Múzeum

2021. október 28. - november 4.

SÉTA A PERIFÉRIÁKON - KASSÁK hely>történet>ek
Minisorozatunkban valóban a "perifériákon sétálunk": új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit, Csatlós Judit bejegyzésének nyomán ma a munkásszervezetek egykori főhadiszállására látogatunk.


NAGYDIÓFA 3.

A modern nagyvárosokban a 20. század elején születtek meg a társadalmi nyilvánosságot és a közösségi igényeket szolgáló új intézménytípusok, így a társas együttlét klubokban, kaszinókban, munkásotthonokban zajlott; a kulturális élet a mozikban, a színházakban, a könyvtárakban vagy a cirkuszban koncentrálódott, de nem feledkezhetünk meg az új közösségi fogyasztási szükségletek kiszolgálására egymás után nyíló éttermekről, kocsmákról vagy táncos szórakozóhelyekről sem. Jóllehet ezek elvileg mindenki előtt nyitva álltak, a meghatározott elvárásokhoz igazodó szolgáltatások és díjak szabályozták a látogatók körét. Ennek eredményeként az egyes helyeken megforduló csoportok többnyire ugyanannak a társadalmi-kulturális miliőnek voltak az alakítói. Erre kitűnő példa a Nagydiófa utca 3. (ma Dohány u. 38.) szám alatti háromemeletes bérházban hosszabb-rövidebb ideig működő szervezetek története, melyek több ponton metszik Kassák Lajos tevékenységét is.  

Az épület első emeleti helyiségeiből 1909-ben költözött ki Svédország és Norvégia konzulátusa, ezt követően különböző munkásszervezetek bérelték az üresen maradt irodákat. Budapest történeti bibliográfiája szerint itt működött a Szállodai, Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak Országos Egyesülete, a Bányamunkások Szakszervezete. Majd 1916-tól az 1921-es feloszlatásukig ez a ház lett a székhelye a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségének (MIMOSZ), ahol bemutatták Kassák Lajos első színpadi művét, A Tett 1916. februári számában Embertestvérek címmel megjelent egyfelvonásos életképet Simon Jolán főszereplésével. Szintén a MIMOSZ kötelékében működött három éven át Révai Ilka fotóművészeti tanfolyama is, aki nemcsak a legszuggesztívebb portrét készítette el Kassákról, hanem 1919-ben egyéni kiállítása is volt a Ma kiállítótermében.  

A Tanácsköztársaságot követő emigrációból hazatérő Kassák Lajos aktív kapcsolatot ápolt a Nagydiófa utcai helyiségeket 1928. novemberétől 1934-ig használó Természetbarátok Turista Egyesületével, valamint az 1931-ben itt bejegyzett Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületével és Alkoholellenes Munkásegyesülettel.

Kassák Lajos Alkoholellenes Munkásszövetség igazolványa, Kassák Múzeum
Kassák Lajos Alkoholellenes Munkásszövetség igazolványa, Kassák Múzeum

Kassák Munkás Testedző Egyesületi igazolványa, Kassák Múzeum
Kassák Munkás Testedző Egyesületi igazolványa, Kassák Múzeum


Adta magát a lehetőség, hogy a közösségépítő Kassák legújabb vállalkozásának a diákokból és fiatal munkásokból szervezett Munka-kör találkozói és nyilvános programjai itt legyenek. A kultúrcsoportok, azaz a szavalókórus, a népdalkórus, a színjátszók vagy a szociofotósok találkozói és próbái heti két alkalommal szombat esténként és szerdai napokon zajlottak. A havonta új műsorral jelentkező kultúresteken a kórusok fellépése mellett kísérleteztek az aktuális közéleti eseményekre reagáló un. élő-újság jelentekkel is, amikor a közönség soraiba beépített „közbeszólók" – rendszerint Zelk Zoltán, Lengyel Lajos, Kis Sándor vagy Heimer Emil – kommentálták a színpadon zajló eseményeket.   

Élőújság jelenet a Munka-kör egyik kultúrestjén, 1929, Lengyel Lajos felvétele, Kassák Múzeum
Élőújság jelenet a Munka-kör egyik kultúrestjén, 1929, Lengyel Lajos felvétele, Kassák Múzeum


Minden bizonnyal a helyi közeg is formálta a Munka-kör életét. Miután a szociofotós csoport segített a természetbarátok kiállításának a létrehozásában és fényképeik szerepeltek a tárlaton, elhatározták egy saját kiállítás rendezését. Végül A mi életünk címmel a TTE nagytermében 1931. március első vasárnapján megnyílt a csoport első kiállítása, ahol Lengyel Lajos, Haár Ferenc, Basch Tibor fényképei mellett Schubert Ernő és Kassák Lajos fotómontázsai szerepeltek.

Képek a Természetbarátok Turista Egyesületének kiállításáról, 1935 Forrás: Népszava
Képek a Természetbarátok Turista Egyesületének kiállításáról, 1935 Forrás: Népszava


Talán a házban kiépült kapcsolathálónak köszönhető az is, hogy a szemináriumokra mindig más szakembert meghívó Kassák egyszer a helyben lakó Ferenczy Sándor pszichoanalitikust, Sigmund Freud közeli munkatársát kérte fel előadni a freudizmusról.

Tartsatok velünk és Kassákkal!


Korábbi bejegyzéseink:


A MUTTER
KASSÁK NAPI SZIESZTÁJA
HÉTHÁZ
VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖ
K
LAKBÉRSZTRÁJKOK - CSÁNGÓ UTCA 3.
ANGYAL BANDI
SIMON JOLÁN ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA
A BÉCSI Ma ÉS A MAGYARORSZÁGI HATÁRELLENŐRZÉSEK
NAGY PIROSKA HÉTVÉGI KIRÁNDULÁSA GÖDÖN ÉS HORÁNYBAN
A GÖDI FÉSZEK
TUTÓ
KASSÁK SÍREMLÉKE
DÜHÖS MÚZEUMI TÁRGY
HORGÁSZBOTTAL ÉS ANÉLKÜL - KASSÁK HALAI
A MUNKA-KÖR BÉCSBEN
A CSAVARGÓK SZABADSÁGA
SZUPRAMODERN MA-MATINÉK
SZUPRAMODERN MA-MATINÉK VIDÉKEN
A MESTER EGY NAPJA




PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English