A Kassák Lajos életének helyszíneit bemutató SÉTA A PERIFÉRIÁKON - Kassák hely>történet>ek sorozatunk újabb részeiben Kassák 1920-as évekbeli berlini élményeivel foglalkozunk. A sorozat aktualitását a berlini Berlinische Galerie Magyar Modern: Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 (Modern Magyar: Magyar művészet Berlinben 1910–1933) című kiállítása szolgáltatja, amely a berlini múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szervezésében látható 2022. november 4. és 2023. február 6. között. A kiállításon a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött kiadványokon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők Kassák Ma című folyóiratát, valamint annak nemzetközi kapcsolatrendszereit is.
Az 1920-as évek elején Berlin volt az európai avantgárd művészet fővárosa, így Kassák – és más magyar művészek – számára is kiemelt jelentősége volt. Kassák 1922 novemberében járt először Berlinben, ekkor a Der Sturm Galériában tartott előadóestet élettársával, Simon Jolánnal, valamint megtekintette a nagyhatású Első orosz művészeti kiállítást az Unter den Linden egyik galériájában. 1924 májusában rendezte meg első berlini kiállítását, szintén a Der Sturm Galériában, ekkor azonban személyesen nem utazott Berlinbe, csak képeit küldte el.
Kassák és a berlini expresszionista folyóirat, a Der Sturm főszerkesztője, Herwarth Walden már az első világháború alatt kapcsolatba kerültek és lapjaikban kölcsönösen hirdették is egymást. Kassák Ma című folyóiratának arculata egyértelműen a Der Sturm korabeli megjelenéséhez igazodott, ezen felül Kassák a Walden által bevezetett komplex művészeti programot is adaptálta: 1917–1919 között Budapesten avantgárd előadóesteket, kiállításokat szervezett, saját képes levelezőlap-sorozatot nyomtatott és részvénytársasággá alakított vállalkozása könyvkiadóként is üzemelt. 1917 telétől kezdve a Ma a Der Sturm budapesti bizományosa volt: Kassák lakásgalériájában Walden legfrissebb kiadványait és folyóiratát is olvasni lehetett Mattis Teutsch János vagy Tihanyi Lajos festményei között. Walden ezzel szemben a Der Sturmban az első világháború előtt – Stefan J. Klein fordító közreműködésével – csak a Nyugat köréhez tartozó modernista íróktól, Tömörkény Istvántól, Kosztolányi Dezsőtől, Karinthy Frigyestől és Móricz Zsigmondtól közölt több ízben írásokat; magyar képzőművész pedig nem is vett részt kiállításain.
1.1. Kassák Lajos igazolványfotója, 1922. november. A. Wertheim Schnell-Photo, Berlin (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-F-81.7)
Walden 1922 novemberében hívta meg Kassákot Berlinbe, hogy felolvasó estet tartson a Der Sturm galériájában berlini magyar emigránsoknak. Kassák feleségével, Simon Jolánnal érkezett Berlinbe, és a november 21-én tartott esten A ló meghal a madarak kirepülnek egy részletét olvasta fel. Simon Jolán, hasonlóan a Ma bécsi estjéhez, a kortárs dadaista művészek, Kurt Schwitters, Hans Arp és Richard Huelsenbeck verseit adta elő. A programhoz Kállai Ernő, az akkor Berlinben élő műkritikus mondott német nyelven bevezetőt. Kassák Berlinben egy portréfotográfusnál készíttetett magáról igazolványképet, és ennek a hátoldalára skiccelte fel az előadóest tervezett plakátjának vázlatát. Sajnos arról nincs információnk, hogy a plakátot elkészítette-e az eseményre.
1.2. Kassák Lajos vázlata a berlini előadóest plakátjához az igazolványkép hátoldalán, 1922. november (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-F-81.7)
1.3. Kassák Lajos a Ma 1925. márciusi bécsi előadóestjének plakátjával (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-F-90.1)
A Bécsi Magyar Újság beszámolójából kiderül, hogy az esten főként a Berlinben élő fiatal magyarok vettek részt: „Kállai Ernő német nyelvű bevezetésében részletesen ismertette az új művészi törekvéseket és ebben a nemzetközi mozgalomban a Ma elhelyezkedését és iránykitűzését igyekezett meghatározni. Utána K. Simon Jolán szavalt az ismert dadaista és aktivista költőktől. Többek között Kurt Schwitters, Richard Huelsenbeck, Hans Arp és a Ma munkatársai műveiből. Kassák Lajos szép új versét és a 2x2-ben megjelent „A ló meghal és a madarak kirepülnek” című eposzának részletét olvasta fel. A Sturm helyiségét egészen megtöltötte a Berlinben élő fiatal magyarok soraiból egybegyűlt közönség, amely nagy tetszéssel fogadta az előadást, különösképpen K. Simon Jolán frappánsan ható recitációit. Azt a benyomást keltette a Ma-isták első berlini estélye, hogy a közönség, amely olvasva nehezen tud közel férkőzni a versek lényegéhez, azokat előadva teljes mértékben élvezni és értékelni tudja” – írta a tudósító (A Maisták első berlini estélye, Bécsi Magyar Újság, 1922. november 26.).
1.4. Kassák Lajos és Simon Jolán Nagy Etel felvételén, Bécs, 1925, (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-F-81.10)
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy Kassák a Der Sturm galériában főként a „fiatal magyaroknak” szervezett előadóestet, ahogyan az is, hogy Simon Jolán a Ma-kör költői előtt a Der Sturm saját művészeinek munkáit mutatta be. Ugyanakkor Simon Jolán, aki az emigráció előtt kezdő színészként dolgozott, 1921-től kizárólag az avantgárd hangköltemények interpretációjára szakosodott, és előadásai – legalábbis a bécsi magyar emigránsok között – legendássá váltak. Kassák pedig nem beszélt jól németül, így az sem meglepő, hogy önéletrajzi ihletésű poémáját magyar nyelven olvasta fel a közönségnek. Az estnek ugyanakkor pozitív volt a mérlege: Walden a Der Sturm 1922. novemberi számának borítójára Kassák képarchitektúráját nyomtatta, és decembertől közölni kezdte Kassák verseinek német fordítását.
1.5. A Der Sturm 1922. novemberi számának borítója Kassák Lajos Képarchitektúrájával (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-1881)
Kassák válogatott verseiből a Der Sturm kiadója fél évvel később egy önálló kötetet is megjelentetett MA-Buch (Ma-könyv) címmel. A Kassák által válogatott verseket Gáspár Endre, Kassák poliglott bécsi munkatársa fordította németre. A kötetet Kassák tervezte, és verseihez saját képarchitektúra-metszeteit is mellékelte. A könyv 1923 februárjában készült el, tipográfiájáért és nyomtatásáért ez esetben is Kassák felelt, a könyvet ugyanis egy bécsi nyomdában készítették el. A Walden-féle kiadás révén Kassák költészete sokakhoz eljutott és hozzájárult nemzetközi hírnevéhez. A Der Sturm márciusi száma A ló meghal a madarak kirepülnek hosszabb részletét is közölte német fordításban.
1.6.1. Ludwig Kassák: MA-Buch, Gedichte. Bécs és Berlin, Der Sturm, 1923 (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-1799)
1.6.2. Ludwig Kassák: MA-Buch, Gedichte. Bécs és Berlin, Der Sturm, 1923 (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-1799)
1.6.3. Ludwig Kassák: MA-Buch, Gedichte. Bécs és Berlin, Der Sturm, 1923 (Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, ltsz. KM-1799)
További olvasnivaló:
A Ma és a Der Sturm kapcsolatáról: Pacsika Márton, „Az új hangszer legtudatosabb kezelője” – Kassák Lajos és a budapesti MA (1916–1919). In: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915–1927, 2017.
A Der Sturm és a magyar művészek kapcsolatairól: Szeredi Merse Pál, Budapest – Berlin – Budapest: magyar művészek Berlinben az 1920-as években. In: Berlin – Budapest 1919–1933: Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között, 2016.
Kassák berlini útjáról: Csaplár Ferenc, Kassák Lajos Berlinben. In: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása, 1987.
1.7. Kassák Lajos és Herwarth Walden kapcsolata. Részlet a Kassák Múzeum Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten című kiállításáról, 2016 (Fotó: Simon Zsuzsanna)