Programjaink:

Augusztus 27., szombat

15:00–15:30
A mi lábunknak nincs pihenése…

Nyitó tárlatvezetésünkön új szemszögből vizsgáljuk a nők társadalmi szereplehetőségeit és a nemek közötti munkamegosztás kérdését, melyek 1919-től egészen a harmincas évekig visszatérő témái Újvári Erzsi és Barta Sándor írásainak. Segítségükkel megismerhetjük a két avantgárd szerző irodalmi munkásságát, és kirajzolódik előttünk az a társadalomtörténeti kontextus is, amelyben az Újvári-Barta szövegek keletkeztek. A századforduló gazdasági rendszereit felforgató események, az első világháború vagy a szovjet tervgazdaság bevezetése, kiélezte a nemek közötti munkamegosztás egyenlőtlenségeit. A háborús hátország gyáraiban és a szovjet iparban megnőtt a nőmunkások aránya. A házimunka és bérmunka kettős terhe egyre több nő mindennapjait határozta meg, ezért a tárlatvezetés során kiemelten foglalkozunk a világháborús összeomlást követő Tanácsköztársaság, valamint a szovjet élmunkásmozgalom nőképével és ezek megjelenésével Újvári és Barta szövegeiben.    

15:30–18:00  
Kortárs képvers kollázs  ̶  Thury Lili grafikus, képzőművész workshopja

A finisszázs egyik záróprogramjaként az avantgárd művészet egyik népszerű műfaját aktualizáljuk: képvers-kollázsokat hozunk létre kortárs költőnők verseiből, akik olyan női tapasztalatokat dolgoznak fel, mint amelyek a kiállításban is markánsan megjelennek Újvári Erzsi költészetében. Ilyenek például a gondoskodás és a házimunka összeegyeztetése a bérmunkával, az alkotással, a művészeti közegben való érvényesüléssel, az anyaság, a szexualitás témája, vagy akár a kiszolgáltatottságé: a női léttel kapcsolatos olyan traumák, melyek aktualitása ma is megkérdőjelezhetetlen.    
A workshopon arról beszélgetünk, ki hogyan kapcsolódik egy-egy témához, miért fontosak a kiválasztott szövegek. Inspirációként képvers-példákat nézegetünk, majd a választott írásokat képpé alakítjuk: játszunk a betűk és a szavak elrendezésével, különböző kompozíciókkal kísérletezünk, amelyek megidézik a vers hangulatát. Izgalmas, de egyszerű nyomdatechnikai eljárásokkal, papírmetszettel és betűnyomdával egészítjük ki a képverseinket.

A részvétel nem igényel művészeti előképzettséget, a workshop alatt készült műveket haza lehet vinni! Maximális létszám 15 fő, ezért kérjük regisztráljanak a kassakmuzeum@pim.hu emailcímen!   

18:00–19:00
Utánuk!!! – Barta Sándor és Újvári Erzsi a tömegmegmozdulásokról 

Az esti kurátori tárlatvezetés során a résztevőkkel közösen ismerkedünk a századfordulós tömegtüntetések koreográfiájával, a szakszervezetek követeléseivel. Barta Sándornak gyermekkori élménye volt a 1912. május 23-i, nagy budapesti tömegtüntetés, melyről Kassák is megemlékezett az Egy ember élete című önéletrajzi regényben és később is rendszeresen csatlakozott a pesti utcákon zajló tömegmegmozdulásokhoz. Barta is számos elbeszélésében dokumentálta a választójogért szervezett tüntetéseket és a sztrájkmozgalmakat. . Újvári Erzsi szövegeinek segítségével arra keressük a választ, hogy a nők miként vettek részt ezekben a megmozdulásokban, majd a forradalomban. Ellentétben a férfiakkal, akik „megálltak a teremtésüknek örülni” (Próza: 10), Újvári szerint a nők nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak szemlélői maradnak a társadalmi változásoknak, mivel ők lehetnek a katalizátorai egy valóban átfogó, a társadalom perifériáján élőket is elérő reformnak.  

A tárlatvezetéseket Bagdi Sára, a kiállítás egyik kurátora tartja.    

Augusztus 28., vasárnap

15:00–16:30  
ZSUZSA ÉS GYURI – Családtörténeti záró tárlatvezetés B. Barta Katalin és Braun-Barta Zsófia közreműködésével  

A Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című kiállítás elsőként vállalkozik a két szerző életművének feldolgozására, bemutatva a Petőfi Irodalmi Múzeum - Kassák Múzeum gyűjteményébe nemrég bekerült különleges Újvári-Barta hagyatékot. Ennek egy része Barta Sándor és Újvári Erzsi unokája, B. Barta Katalin révén került a múzeumba, aki lányával közösen most rövid betekintést nyújt a hagyaték és a család utó-történetébe. Barta Sándor és Újvári Erzsi története nem lenne elmondható, ha Barta Zsuzsa és György 1945 után, a Szovjetunióból nem hozták volna Magyarországra szüleik könyveit és kéziratait. Katalin és Zsófia tárlatvezetése Zsuzsa és Gyuri életén keresztül ismertet meg a Barta család történetének egy másik, személyesebb oldalával.

A tárlatvezetéseken múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.