Kassák Lajos művészete és életpályájája hosszú évek óta szerepel az érettségi tételek listáján; arra gondoltunk, hogy a mai bejegyzésben kicsit másképp közelítünk a téma feldolgozásához és kifejezetten Kassák költői munkásságára fókuszálunk. A bejegyzésben megnézhetitek Egger Géza színművésszel közösen készült, rendhagyó irodalom óránkat. Géza beavat titeket abba, hogy milyen dilemmákkal szembesülhet egy színész, amikor Kassák verseit (ez esetben számozott költeményei közül a 40. számút) szavalja. Előtte azonban érdemes átfutni azon, hogy Kassák költői nyelve milyen átalakuláson ment keresztül pályakezdő időszakától addig, amíg a számozott versek−elsőre talán nehezen befogadható −, poétikai formájához eljutott.
Első költői próbálkozásai leginkább a “munkásirodalomhoz” álltak közel. Nagy hatással volt rá Petőfi, de később (1909 környékén ) a Holnap Antológia és a Nyugat szerzői is: Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka és természetesen Ady Endre. “Még sohasem olvastam ilyen nagyszerű verseket. Egészen mások, mint amit mi csinálunk, de azt hiszem, ők az igazi költők és nem mi…” − írta akkor, amikor elsőként került kezébe a Holnap Antológia. Az 1909 és 1915 között született “nyugatos” verseit −Játék-Élet címmel −, kötetbe is rendezte, de végül úgy döntött, hogy nem adja nyomdába.
1909-ben Kassák Szittya Emillel és Gödrös Lajos faszobrásszal végigcsavarogta Nyugat-Európát; így jutott el Párizsba, ahol a nyugati avantgárd művészettel ismerkedve barátságot kötött Blaise Cendrars-al és Guillaume Apollinaire-rel.
1915-ben jelent meg Kassák első verseskötete az Éposz Wagner maszkjában, és ugyanebben az évben A Tett című folyóirat; ez az a fordulópont, ahonnan hagyományosan a magyar avantgárd történetét számítani szoktuk. A magyar avantgárd sokat merített a nyugati, forradalmi hangulatú művészeti törekvésekből, mégis önállóságra törekedett. Kassákot és kortársait inspirálta a Marinetti-féle futurizmus, de tagadták annak háborút és erőszakot dicsőítő elveit. Kassákék a maguk mozgalmát aktivizmusnak nevezték. Meg akarták szüntetni a távolságot az alkotás és a hétköznapi tevékenység között: a műalkotást elsősorban tettnek tartották, cselekedni akartak, tevékenyen alakítani korukat, sorsukat.Hasonlóan az expresszionista művészekhez, az ösztönösség, az érzelmek sem hiányoztak művészetükből, de ezeket a törekvéseket összekapcsolták világmegváltó, szociális gondolatokkal, felelős társadalmi cselekvéssel. Céljuk az új embertípus, a “kollektív individuum” megteremtése volt. Érdemes elolvasnotok A Mesteremberek (1914) című verset, ami tulajdonképpen magában foglalja ezt a Kassák korabeli expresszionista, aktivista költészeti programot. “Uram, ez nem vers, ez szekérdöcögés”− írta a költeményről Osvát Ernő irodalomkritikus, aki nem is volt hajlandó megjelentetni a Nyugatban. A verset 1915-ben végül Kassák publikálta saját folyóiratában, A Tett 3. számában.
Ha az expresszionista, aktivista időszak Kassák első költői korszaka, akkor a másodikat a dadaista-konstruktivista irányhoz sorolhatjuk, de – figyelem(!) − a két elnevezés nem szinonimája egymásnak.
1921-ben jelent meg Kassák Világanyám című kötete. Ebben kapott helyett a cím nélküli, számozott költemények közül 18 darab. E műveket “öntémájú” verseknek is szokták nevezni. A következő köteteiben (Új versek, 1923, Tisztaság könyve, 1926, 35 vers,1931) Kassák folytatta ezt a sorozatot. Összesen száz ilyen cím nélküli, számozott verset írt, melyekben a képzőművészeti konstruktivizmus hatása érződik. Kassák nem valamilyen kívülről hozott témát dolgozott fel, hanem saját belső érzéseit vizsgálta, a káoszon úrrá lett ember érzésvilágát tárgyiasította. A tárgyiasítás itt kulcsszó: Kassák ugyanis mellőzte a jelképszerűséget, a homályos célzásokat: minden szónak egyértelmű jelentése van.
Ha elolvassátok ezeket a verseket, érdemes figyelni arra is, hogy a költői képalkotásban milyen módon mutatkozik meg a mértani elrendezés, milyen szerepük van a költeményben a halandzsa-szavaknak, hogyan tárgyiasította Kassák a homályos érzéseket. (Javasoljuk, hogy vessétek össze Kassák számozott verseinek egyikét Appollinaire Égöv című költeményével!)
A fentiekben néhány nagyon vázlatos kiindulópontot adtunk, hogy honnan és miként érdemes közelíteni a számozott versekhez; most pedig lássuk, hogy egy színművész milyen módon ragadja meg és tolmácsolja a számozott versek lényegét.