Az idei húsvét valószínűleg más lesz, mint a korábbiak: elmaradnak a nagy családi találkozások, nem csöngetnek be ismerősök és ismeretlenek, hogy locsolkodjanak. A mostani, furcsa időkben megidéztük a szürrealisták szellemét és kedvelt technikájukat, a frottázst. Olyan húsvéti üdvözlőlapokat készítettünk, amikkel kedveskedhettek a rokonoknak, barátoknak. Emellett a klasszikus tojáskeresős játékot is újragondoltuk…
Hogyan készül a frottázs?
Keress olyan érdekes felületeket, amelyekre papírt helyezve átsatírozhatod a mintázatukat!
Ez lehet a radiátor rácsa, a sajtreszelő, egy dombormintás ajtóüveg, egy régikönyvborító, a tapéta, egyszóval bármi, aminek a felületén kiemelkedések vannak. Indulj felfedezőútra az otthonodban, és nézz egészen új nézőpontból a megszokott, mindennapi tárgyakra: láss az ujjaiddal! A szobanövények lehullott levelei is szép, erezetes felületet képeznek, de akár egy hímzett szövetet is „letapogathatsz” a krétáddal!
Milyen eszközöket használj?
Mi első próbálkozásként olajpasztellel és zsírkrétával kísérleteztünk: szép,
erős nyomot hagynak, és fektetve jól lehet velük nagyobb felületeket átsatírozni. A színes, kemény pittkréta vagy gioconda is remekül beválik. Az aprólékos részletekhez a zsíros kréták túl puhák, így ha igazán míves, precíz lenyomatokat szeretnél, grafittal vagy színes ceruzával fektetve satírozd át a kívánt részt.
Sablon vagy radír használata
Akár kombinálhatod is a különböző felületeket. Erre jó módszer,ha satírozás közben kitakarod egy másik papírral a felületet, amit szeretnélkülönböző mintájúra frottázsolni. Így készült a sávos minta.Ha grafittal dolgozol, a satírozott mintába radírral is belenyúlhatsz, egy kicsit keményebb kartonba valamilyen sablont vágva fehér mintákat alakíthatsz ki.Készítettünk keményebb kartonból tojás-sablont, és a frottázsolt lapokból kivágtuk a hímes tojásainkat. A tojások kosarához felelevenítettük a papírszövő képességeinket! Ha még nem ismered a technikát, ebben a bejegyzésünkben részletesen bemutatjuk. (link!)
Nem kell, hogy feltétlenül kosárban legyenek a tojások, kísérletezhetsz máselrendezéssel is, ahogy egy igazi avantgárd művészhez illik!
Végezetül egy kis feladvánnyal készültünk nektek: össze tudjátok párosítani
a fényképen látható frottázs-tojásokat az eredetijükkel?
További inspirációt meríthetsz kedvenc frottázs-művészeinktől is, ezért készítettünk egy kis összefoglalót a szürrealistákról, a szürrealizmus művészeti irányzatáról:
A szürrealizmust (a szó jelentése a francia surréalisme-valóságfölöttiség) nevezhetjük a Dada mozgalom folytatásának is; a dadaizmussal egy időben kezdett kialakulni, formálódni, de 1922-ben vált igazi mozgalommá. (Emlékeztek? A „dadaista kalapköltemény” bejegyzésünkben bővebben is írtunk a dadaizmusról és a dadaistákról: kattintsatok a linkre, hogy megidézzétek a szellemüket!) A „szürrealizmus” kifejezést elsőként a költő, Guillaume Apollinaire használta: 1917-ben írt Teiresziasz emlői című drámáját szürrealista drámának nevezte. A szürrealista mozgalom központja Franciaország volt, de számos más országban is hamar követőkre talált. A mozgalom olyan szerzőket tekintett előképének, mint Baudelaire, Rimbaud és Apollinaire. Az első „igazi” szürrealistának a jóval korábban élt Lautréamont-t (1846-1870) tekintették, aki Maldoror énekei című művében, ebben az ijesztő, furcsa, apokaliptikus látomásban elsőként alkalmazta az automatikus írásmódhoz hasonló írói technikát. Különböző korokban a különböző művészeti és filozófiai irányzatok gyakran próbáltak választ találni arra, hogy „mi is a szép”? Lautréamont szerint: „Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon”. A szürrealisták sokszor idézték ezt az annyira jellegzetes mondatot.
A művészi alkotásban nagy szerepet tulajdonítottak az álomnak, a tudatalattinak − szemben a tudatossággal. Szinte mindenhatónak tekintették, fontosabbnak, mint a „valóságot”. André Breton, a szürrealizmus kiáltványának szerzője, a szürrealizmust a következőképpen határozta meg: „[…] a léleknek olyan zavartalan önműködése, melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollbamondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől.” A szürrealisták filozófiája: „A szürrealizmus, a korábban elhanyagolt gondolattársítási formák magasabb rendű valóságában vetett hiten, az álom mindenhatóságán, a gondolat öncélú működésén alapul. Arra törekszik, hogy végérvényesen leszámoljon minden más lelki működéssel, és elfoglalhassa helyét az élet főbb kérdéseinek megoldásában.”
A mozgalom talán leghíresebb alkotói az irodalom területéről: André Breton, Philippe Soupault,Louis Aragon, Paul Éluard, a képzőművészek közül Giorgio de Chirico és Salvador Dali.
Végezetül, íme egy szürrealista/dadaista vers, Hans Arp tollából, amivel visszakanyarodunk a tojásokhoz…
Fekete tojások
(Schwarze Eier)
A folyamok bakokként ugornak sátraikba.
Ezüstös habokba szegett ezüst.
Ostor pattog, és lejönnek a hegyről
a pásztorok rosszulfésült árnyai.
Fekete tojások és csörgősipkák zuhognak
a fákról
Viharok teledobolják és trombiták teleugrálják
a szamarak füleit.
Virágokat súrolva szárnyak suhannak,
források mozdulnak a vaddisznó-szemekben.