ÉRTELMEZŐ KÖZÖSSÉGEK INTERJÚSOROZAT

A Kassák Múzeum gyűjtési és kiállítási tevékenysége során Kassák Lajos mellett azokkal a szerzőkkel és alkotókkal is foglalkozik, akik aktívan élik meg Kassákhoz fűződő viszonyukat, legyen szó akár személyes, alkotói vagy kritikai kapcsolatról. Interjúsorozatunk alanyai nem véletlenszerű ötletek és benyomások szerint, hanem bizonyos előfeltevések és elvárások mentén kezelik a művész tárgyi és szellemi hagyatékát.
Egy részük annak a művészettörténészekből, irodalmárokból, kritikusokból álló szakmai közösségnek a tagja, akik az életmű kutatói és rendszeres értékelői. Mellettük találjuk azokat a kortárs művészeket, akik ezt az örökséget saját alkotótevékenységükben mozgósítják és reflektálnak rá. Ezen felül létezik még egy olyan emlékezetközösség is, melynek tagjait rokoni és baráti kapcsolatok révén személyes élmények kapcsolják Kassákhoz.
Az “Értelmező közösségek” címmel 2018-ban rendezett kiállítás ezeket a csoportokat mutatta be kortárs művészeti alkotások, műtárgyak és interjúk segítségével. Hallgassuk meg véleményüket, Kassákhoz való kötődésükről vallanak.

Minden héten új videóinterjúval jelentkezünk!

Első interjúalanyunk Juhász R. József, érsekújvári performansz és médiaművész. 1997-től kezdődően Németh Ilonával együtt szervezte a Kassák szellemiséghez sok szálon kapcsolódó Transart Communication művészeti fesztivált.
Kattints IDE!

Második interjúalanyunk Havas Fanny. Édesapja, Havas Endre, költő, a Munka-kör tagja, édesanyja Beck Márta, Beck Ö. Fülöp szobrász lánya. Havas Endréhez kapcsolódó kiadványok mellett számos Besnyő Éva levelet is neki köszönhet a múzeum.
Kattints IDE!

Harmadik interjúalanyunk Kaszás Tamás. Művészetének középpontjában ökológiai, gazdasági és társadalmi kérdések állnak. Fontos referencia számára Kassák Lajos avantgárd képzőművészeti tevékenysége mellett reklámtervezői és elméleti munkássága. Számos művében tér vissza a modernitás utópikus elképzelései és a megvalósulás közötti feszültségre, és ezek kortárs vonatkozásaira.
Kattints IDE!

Negyedik interjúalanyunk Nemes Csaba, képzőművész. Pályája a rendszerváltás időszakában kezdődik. Ez a tapasztalat köszön vissza alkotásaiban, melyek visszatérő témája a személyes történelem és a társadalmi folyamatok összekapcsolása. Művészi szerepvállalása - alkotó, aktivista, oktató - rokonítható Kassák Lajos szociális kérdések iránti elkötelezettségével és társadalomformáló szándékával. A múzeum gyűjteményében található képregény-sorozatában Kassák következetes kritikai attitűdjére és “hajlíthatatlanságára” építve kényszeríti a nézőt arra, hogy állást foglaljon az aktuális politikai kérdésekben.
Kattints IDE!

Ötödik interjúalanyunk Bálint (sz. Kollár) Marianne. A New York-i Halász Péter vezette Squat Színház tagjaként ismert költő-színész-rendező Bálint István felesége. A Kassák Múzeum Kollár Marianne közvetítésével vásárolta meg Bálint István apja, Bálint Endre képzőművész családi levelezését és a Squat Színház plakátjait.
Kattints IDE!

Hatodik interjúalanyunk Tóth Gábor, költő és képzőművész, alkotótevékenységében szorosan összekapcsolódik a vizualitás, a kiadói tevékenység, a hangköltészet és a performanszok. Meghatározó példa számára Kassák művészet- és tudomány közvetítő szerepe, valamint alkotói habitusa, melynek Kassák március 21-i születésnapján a Bulcsú utcai emléktáblánál bemutatott akciókkal is hangot ad.
Kattints IDE!

Hetedik interjúalanyunk Mezei Gábor, belsőépítész, akinek a családja sok szálon kapcsolódott Kassák Lajoshoz. Édesanyja, Hauswirth Magda Kassákról készített karikatúráját a gyűjteményünkben őrizzük, édesapja az Európai Iskola alapítójaként ismert Mezei Imre - írói nevén Pán Imre -, már huszonévesen részt vett a magyar avantgárd mozgalomban. 1924-ben testvérével megalapította a két számot megélt dadaista folyóiratát, az IS-t, majd 1931-ben az Indexet. Kassák Lajossal igen hamar kapcsolatba került: verseit közölte a Bécsben megjelenő Ma, valamint ő volt a lap magyarországi terjesztője, publikált a Dokumentumban és a Munkában, majd az 50-es években Kassákkal közösen írták az Izmusok. A modern művészeti irányok története című könyvet. 1957 es párizsi emigrációját követően kiteljesedett művészetszervezői tevékenysége: kiállításokat rendezett, tanulmányokat írt, több művészeti kiadványt alapított, és nagy szerepet játszott a magyar művészek franciaországi bemutatkozásában.
Kattints IDE!