Kassák Lajos megint úton van. A huszadik század eleji, híres csavargása során Budapesttől Párizsig gyalog bejárta Európát. A kalandot több, hamar kultikussá váló, később meghatározó jelentőségűként értékelt művében örökítette meg. Most pedig, amikor a világjárvány miatt bezárkózó kontinensen mi magunk sem közlekedhetünk olyan szabadon Magyarország és Franciaország között, Kassák műve oda-vissza megtette az utat. Kassák friss francia megjelenése mellett hangoskönyvet, elektronikus publikációt, kiállítási katalógusokat és irodalmi microsite-ot is ajánlunk a téma iránt érdeklődők figyelmébe.

A Kassák Múzeum online kiadása olyan feldolgozásokat kínál a nagy utazást megörökítő Egy ember élete című önéletrajzi regény és A ló meghal a madarak kirepülnek című sétáló vers kapcsán, amelyek az egykori Európa mesterlegényektől, hivatásos csavargóktól és − amint a példa mutatja −, művészektől nyüzsgő országútjaira dob minket, kényszerű bezártságunkból. Kassák Egy ember élete című önéletrajzi műve a kora gyermekkortól a Tanácsköztársaság bukásáig követi az elbeszélő életútját.
Bejárhatjuk a különös pályafutás állomásait: a munkával, majd egyre inkább kicsapongásokkal teli gyerek-és kamaszkor időszakát egy széteső és lecsúszó családban, a Felvidéken. Ezt követi a munkáslét, a sztrájkok és a munkanélküliség korszaka Budapest külvárosaiban. Vele tarthatunk a nyomorgással, kisstílű lopásokkal tarkított úton, eljuthatunk a toloncházakba, mindeközben átélhetjük a fantasztikus szellemi inspirációkkal is teli csavargás kivételes stációit, Újpesttől a Montmartre-ig. Tanúi lehetünk a magyar avantgárd megalapításának, amely szemben állt minden művészeti és politikai konszenzussal. Megérthetjük, milyen volt a hátországi lét a háború alatt, és átérezhetjük a forradalmak hangulatát. De ez pusztán csak a sztori. Ha az önmagában is fordulatos történeten túl a szöveg szépirodalmi erejéről beszélünk, akkor a kortárs értelmezőkhöz hasonlóan modern fejlődésregényként értékelhetjük a művet. Igaz, hogy Kassák a biztonság kedvéért már az önéletrajz felütésében leszögezte, hogy nem művészi célból írta munkáját, hanem egyfajta dokumentumként tárja azt az olvasó elé. Ez azonban nem változtat azon, hogy egy rendkívüli, önmagát autodidakta módon felépítő, a meglévő kereteket minden szempontból szétfeszítő figura kibontakozásáról olvashatunk ebben a szikár, magával az elbeszélővel szemben is kegyetlen prózában.

Nem véletlen, hogy az Egy ember élete nyolc könyve közül most a Csavargásoknak született meg a francia fordítása. Az utat nemcsak a szó szoros értelmében, hanem művészi, intellektuális és szociológiai síkon is végigcsavarogja a főszereplő. Így Kassák egyben a francia és frankofón irodalom olyan fontos hagyományába „sétál be”, ahol ott találjuk az ő kortársait, Blaise Cendrars-t és Panait Istratit, valamint a mi kortársunkat, a magyarra is fordított fiatal írót, Édouard Louis-t. A Séguier művészeti kiadó L’indéFINIE sorozatában jelent meg Kassák szövegének első franciaországi kiadása. A fordító, Roger Richard (1917–2000) a második világháború idején egy német fogolytáborban tanult meg magyarul, és számos klasszikus magyar irodalmi művet ültetett át francia nyelvre. Az egyik legnagyobb francia napilap, a Libération április 8-i számában. Marche et rêve (Bolyongás és álom) című cikkében, Philippe Lançon kritikus és kulturális újságíró – nem mellesleg a Charlie Hebdo elleni terrortámadás egyik túlélője –, méltatta Kassák művét.

Az alábbi, könnyen hozzáférhető tartalmakat ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe – a járványhelyzet okozta bezártság idejére és azon túl is. Kassák életműkiadása, köztük az önéletrajz elektronikus változata is, elérhető a Digitális Irodalmi Akadémián. Felkérésünkre Erhardt Miklós intermédia művész is felolvassa fejezetenként ezt a művet. A podcastsorozatot április végétől folyamatosan osztjuk meg a közösségi média felületeinken és a Petőfi Irodalmi Múzeum Spotify-csatornáján. A csavargást feldolgozó A ló meghal a madarak kirepülnek című hosszúvers szintén elérhető a DIA-n, ezen kívül pedig ajánljuk a költeményhez készült, korabeli forrásokat is bemutató és virtuálisan bebarangolható Nikkelszamovár microsite-unkat, valamint a költemény kontextusát láttató kiállítás katalógusát. A vers nemcsak Latinovits Zoltán ma már klasszikusnak mondható tolmácsolásában hallgatható, hanem LAJO$ – lóhalál szünet nélkül címen a slammer Csider István Zoltán és Pion István rendhagyó előadásában is a PIM Youtube-csatornáján.

Jó csavargást kívánunk!