A CSAPLÁR-AKTÁK 2. | A MUNKA-KÖR

Múzeumtörténeti blogsorozatunkban Csaplár Ferencnek, a Kassák Múzeum első igazgatójának, és a Kassák-életmű szakavatott kutatójának állítunk emléket. Bejegyzéseinkben Csaplár Kassákkal kapcsolatos tanulmányait és rövidebb írásait közöljük, amelyek az 1960-as évek végétől 2007-ig jelentek meg hazai folyóiratokban és szerkesztett tanulmánykötetekben, azonban összegyűjtött kiadásukra eddig nem került sor. A sorozat második részében Csaplár tanulmányain keresztül a Munka-kör irodalmi, művészeti tevékenységével ismerkedhetünk meg.
Image
Csaplár akták banner

A Kassák avantgárd korszakát feldolgozó írásokat követően áttérünk Csaplár Ferenc azon tanulmányaira, amelyekben az 1928 és 1939 között kiadott Munka című folyóirat körül létrejött irodalmi-művészeti-értelmiségi csoport, a Munka-kör tevékenységét mutatta be. A Munka-kör egy, az avantgárd mozgalomnál szabadabban szerveződő csoport volt, amelynek középpontjában a Kassák által szerkesztett, azonos című irodalmi és kritikai folyóirat állt. A csoporthoz értelmiségiek, írók, művészek, zenészek, építészek, fotósok és munkások is csatlakoztak, hosszabb-rövidebb időre. 

A szociáldemokrata párttól független, de elkötelezetten baloldali csoportban minden résztvevő a maga szakterületének, művészeti érdeklődésének megfelelően, különböző tevékenységekkel vett részt. Csaplár Ferenc tanulmányaiban írt a Munka-körhöz kapcsolódó szociofotós mozgalomról, a Munka-körös szavalókórusról és színpadi előadásaikról, valamint a tagok zenei, építészeti és képzőművészeti érdeklődéséről. Illetve, külön tanulmányokban dolgozta fel József Attila és Radnóti Miklós kapcsolatát Kassák Munka-folyóiratával.

Ezek az írások voltak Csaplár első közelítései Kassák munkásságához, tanulmányai az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején jelentek meg, még a hagyaték feldolgozását és a Kassák Múzeum megnyitását megelőzően. Figyelemre méltó, hogy Csaplár az egyes részterületeket feldolgozó tanulmányait egytől-egyig a megfelelő témával foglalkozó szakfolyóiratban jelentette meg.

Csaplár a Szegedi Fiatalok Kollégiumával és a Radnóti Miklóssal kapcsolatos kutatásai mentén jutott el Kassákhoz és kifejezetten a Munka-körhöz, amelynek számos tagjával még személyesen is találkozhatott, interjúzhatott kutatásaihoz kapcsolódóan. 1966-ban Csaplár Kassákhoz is eljutott, így tudományos munkáját egy személyes benyomásra, kapcsolatra is alapozhatta a későbbiekben.
 

József Attila és a Munka. Tiszatáj, 21. évf. 12. szám, 1967, 1158-1161. 


Kassák Munka-körének szociofotó mozgalma. Tiszatáj, 23. évf. 3-4. szám, 1969, 259-262. 


Radnóti és a Munka. Irodalomtörténet, 1. évf. 2. szám, 1969, 416-420.


Kassák Munka-köre és a modern építészet. Magyar Építőművészet, 20. évf. 3. szám, 1970, 56-58. 


Forgó Pál. Magyar Építőművészet, 20. évf. 2. szám, 1971, 52-53.


A Munka-kör zenei tevékenysége. Magyar Zene, 12. évf. 1. szám, 1971, 53-64. 


Avantgárd és tömegszínház: A Munka-kör öt esztendeje. Színház, 5. évf. 11. szám, 1972, 45-47. 


A Munka-kör képzőművészeti tevékenysége. Művészettörténeti Értesítő, 21. évf. 2. szám, 1972, 133-140.
 
 

A blogsorozat a Kassák Múzeum "Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái" (OTKA FK-139325) című kutatási projektjéhez kapcsolódóan készült.  

Szeredi Merse Pál

2024.04.18