Ebben a bejegyzésünkben virtuális sétára invitálunk benneteket a Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái című kiállításunk online változatában. Besnyő Éva munkásságának megismertetésével ahhoz adunk ötleteket, hogyan lehet a már untig ismert, mindennapi környezetünket a fotózás segítségével újra felfedezni, és miként tudunk, önmagunkra és egymásra figyelve, együtt játszani. Kedves Pedagóguso, a bejegyzés akár egy online tanóra anyaga is lehet!
Mai posztunkat sokféleképpen felhasználhatjátok; családi programként, egyéni kalandozásként vagy akár oktatási segédanyagként is. Ha pedagógusként olvasod, a lépéseket követve egy teljes tanórát felépíthetsz a virtuális kiállításlátogatásra és a fotókísérletekre. Ha családtagokkal, barátokkal játszanál, számos elemét felhasználhatod a közös alkotásra. Válasszatok a feladatokból a kedvetek szerint és kísérletezzetek bátran!
Lépjünk be a virtuális kiállításba:
https://www.thinglink.com/card/1397902992518152194
Ismerkedés a kiállítással
A virtuális kiállításban nemcsak a képeket, de a hozzájuk kapcsolódó szövegeket, videókat, hanganyagokat is meg tudod nézni. Ha mind a hat kérdésre tudod a választ, igazán alaposan tájékozódtál!
+Kinek az iskolájában tanulta Besnyő Éva a fényképezés alapjait?
+Hogyan válhatott “női kenyérkereső életpályává” a fotózás? Milyen képességekre, tulajdonságokra van szüksége a jó műtermi fotográfusnak? Keresd meg a kiállításban Besnyő Éva első mesterének erre vonatkozó véleményét!
+Keresd meg a felsorolásban azt a három várost, amelyek fontos állomásoknak számítottak Besnyő Éva életében!
Budapest, Brassó, Párizs, Berlin, New York, Amszterdam, Reykjavík, Moszkva
+Melyik városban nyitotta meg első saját stúdióját Besnyő Éva?
+Melyik az a mozgalom, amelynek Besnyő nemcsak a fotósa, de a résztvevője is lett a hetvenes években? Milyen célokért küzdöttek?
Témák és gyakorlatok
Önarckép, alkotói attribútumokkal
A művészek önarcképei nemcsak az önelemzésről vagy az önkifejezésről szólnak, hanem arról is, hogyan jelenítik meg magukat a hivatásukban.
Gyakran ábrázolják magukat alkotás közben, olyan környezetben, öltözékben és kellékekkel, amelyek fontos üzenetet hordoznak. A művészettörténet klasszikusai ─ például Rembrandt, Van Gogh vagy Csontváry ─ szintén lefestették magukat palettával a kezükben.
Nézd meg Kassák kollázsát, ami ugyancsak az Önarckép címet viseli! Milyen művészeti ág képviselőjeként jeleníti meg magát Kassák?
Keresd meg a virtuális kiállításban Besnyő Éva önarcképeit! Bár Besnyő önmagáról készített portréi nagyon különböznek, mégis van egy elem, ami mindhárom önarcképen megjelenik: a fényképezőgép. Besnyő számára a kamera szerepeltetése különösen fontos, a három fotó három fokozatot jelenít meg: így bontakozik ki előttünk a technikai tudást megszerző, egyre tudatosabb alkotó önképe. Kezdetben még szinte elbarikádozza magát a szoba bútoraival, és alig látjuk a tükörben az arcát, hiszen el is fordítja előlünk. A következő képen már szemtől szemben áll a nézővel, de a szimmetrikus kompozíció még megidézi az előző fotót. Fegyelmezett testtartása, felfelé irányuló tekintete ünnepélyes hangulatot áraszt. Az utolsó képen a kamera keresőjébe tekint, kezén gumikesztyű, haja borzasan keretezi az arcát, ahogy koncentrálva előrehajol: az igazi fényképészt látjuk munka közben! Az átlós szerkesztés és a szokatlan nézet dinamikussá teszi a képet. Az eredeti fotón egy férfiarc is behajol a képbe. A végső változatban Besnyő ezt a részletet levágta, egyértelművé téve az üzenetet: a téma én vagyok!
Mi az a tárgy, eszköz, ami a legjobban segítene kifejezni, ki is vagy te? Hogyan mutatnád be magad Besnyőéhez hasonló módon egy önarcképen?
Játék a tükörrel
A fotóművészetben a tükörből készített önarcképnek komoly hagyománya van. Amellett, hogy formai kísérletezésre ad lehetőséget, a tükör önmagunk megismerésének, megértésének egyszerre eszköze és metaforája. A Személyes távolság című kiállításban több olyan képet is találhattok, ahol Besnyő játszik a tükörrel, felhasználja a kompozícióban, akár önmaga vagy valaki más a téma.
Hasonlítsd össze Besnyő önarcképeit egy másik világhírű női fotós, Ilse Bing szintén 1931-es önarcképeivel! (Az egyiket idős korában az eredeti beállítást megismételve, újraalkotta.)
Kísérletezz te is tükörrel/tükrökkel! Figyeld meg, hogyan tudsz a síkokkal és nézőpontokkal játszani? Megmutatod a kamerát, vagy inkább elrejted?
Közös gyakorlat: Páros önarckép tükörrel
Hívj valakit a családból otthon egy közös játékra! Keressetek egy tükröt vagy tükröződő felületet a környezetetekben! (Használhattok akár kézitükröt is.) Találjátok ki, hogyan tudnátok olyan fényképet készíteni, amelybe mind a kettőtöket belekomponáljátok valamilyen módszerrel! Leteszitek valahová a tükröt? Vagy éppen az egyikőtök “tart tükröt ” a fényképésznek? Mit mutattok meg magatokból és egymásból? Hogyan alakul a ti személyes távolságotok?
Szimultán páros portré
Keressétek meg a kiállításban azt a képpárt, ami Besnyő Évát és első férjét, John Fernhout-ot ábrázolja! A két kép érdekessége, hogy Éva és John egyszerre fényképezték egymást, így a képpár ugyanazt a pillanatot örökíti meg két különböző nézőpontból.
Próbáljátok ki ti is, hogy egymást fotózzátok ugyanabban a pillanatban! Akár egy egész párhuzamos képsorozatot is improvizálhattok. Még izgalmasabb a feladat, ha a környezetet, például a lakás különböző helyiségeit is bekapcsoljátok a játékba.
Néhány technikai fogás az avantgárd fotósok műhelyéből
+Fényképezz fekete-fehérben!
A két világháború közötti időszak fotóművészeinek még nem volt lehetőségük színes fényképeket készíteni, bár egyesek, mint például Moholy-Nagy László, már kísérleteztek vele. Ugyanakkor hiába vált később elérhetővé a színes fotózás, a fekete-fehér fényképezés a mai napig őrzi töretlen népszerűségét a művészek körében. A fekete-fehér fényképen a figyelmet nem terelik el a színes részletek és a tónusok, a kontrasztok sokkal jobban érvényesülnek.
A portrék esetében különösen hatásos eredményt érhetsz el a fényhatások variálásával. Természetes vagy mesterséges fényforrás világítja meg az arcot? Honnan jön a fény? Milyen árnyékokat vet?
Hasonlítsd össze Besnyő női portréit: ő hogyan használta a fényt a modell személyiségének, karakterének kifejezésére?
Próbáld ki, hogy ugyanarról a személyről három különböző megvilágítás mellett készítesz portrét!
+Komponálj átlósan!
„Magyarországon a diagonálisok a levegőben voltak. Berlinben keresztülfutottak rajtam.” B. É.
Az olyan avantgárd művészeti irányzatok képviselői, mint a konstruktivizmus, különösen kedvelték az átlós kompozíciókat, melyek dinamizmust kölcsönöznek a látványnak, a mozgás érzetét keltik, irányokat közvetítenek. A harmincas évek fotósai nemcsak az épített környezetben rejlő absztrakciót emelik ki az átlós szerkesztéssel, de emberek, csoportok ábrázolásánál is szívesen használják. A diagonálba rendezett alakok frissességet, mozgalmasságot visznek a megszokott témákba.
Keress olyan képeket, ahol Besnyő ezt a fogást alkalmazta!
Készíts a környezetedről és a környezetedben élőkről olyan képeket, ahol te is kipróbálod ezt a komponálási eljárást! Mozdulj ki a megszokott nézőpontból! Keress szokatlan nézeteket, és vizsgáld meg, hogy felülről vagy alulról milyen arcát mutatja a világ!
Jó munkát!