Absztrakt csempejáték

Image
Absztrakt csempejáték

Ezúttal azt mutatjuk be, hogyan készíthetsz néhány egyszerű lépésben akár több ezer (!) módon variálható kirakós játékot.

Az ötletet a spájzban talált régi pizzásdobozok és két képzőművész: Lantos Ferenc és Karl-Heinz Adler alkotásai inspirálták. Csempekészletünket a pizzásdobozok fedeléből készítettük el, a bejegyzés végén pedig többet is megtudhatsz a művészekről, és megmutatunk néhányat a műveik közül is.

1. Tervezd meg!

Ahhoz, hogy egy jól variálható csempekészleted legyen, nincs szükséged túl sok formára.

Válassz két alapszínt, amelyek egymással erős kontrasztot alkotnak, így a minták sokkal szebben kiugranak majd!

Mi négy alapformát készítettünk: üres és teli, derékszögű háromszög és körcikkely. Az alábbi mintagyűjteményben összegyűjtöttünk neked néhány további lehetőséget, de kitalálhatsz saját mintákat, vagy akár aszimmetrikus formákkal is kísérletezhetsz! A csempegyűjteményedet a csomagszállító vagy pizzafutár újabb felbukkanásakor, a dobozfedelek újrahasznosításával folyamatosan bővítheted!

 

image

Ha kitaláltad, milyen mintákat szeretnél használni, a legegyszerűbb, ha mindegyikhez készítesz keményebb papírból egy sablont, így nem kell majd minden alkalommal megszerkesztened körzővel és vonalzóval. Mi 8x8 centiméteres négyzetekkel terveztünk, mert ez a méret kényelmesen kézbe vehető, se nem túl nagy, se nem túl kicsi.

 

2. Készítsd el!

Olyan kartondobozokat keress, amelyek egyforma vastagságúak, és vágd ki a négyzeteket! A mintákhoz bármilyen jól fedő, vizes bázisú festéket használhatsz: az akril vagy a tempera tökéletesen megfelel a célra. Mi fekete temperát használtunk, és meghagytuk a karton saját felületét a negatív formáknak, mert megtetszett a papír natúr színe.

 

image

3. Használd!

A csempejátékot ezerféleképpen használhatod: létrehozhatsz teljesen absztrakt mintázatokat vagy megpróbálhatsz figurákat összeállítani, mint a tangram játékban.

A csempéket variálva izgalmas kompozíciókat alkothatsz, amelyeket dokumentálhatsz fényképeken, stop motion videóként vagy akár kiindulásként is használhatsz egy absztrakt festménysorozathoz!

Ha mágnesszalagot ragasztasz a lapok hátára, fehértáblán vagy hűtőn húzogatható verziót készíthetsz. A legjobban sikerült kompozícióidat, akár krumplinyomdával, egy vászontáskán vagy pólón is megörökítheted!

 

image
image
image

A mi kompozícióinkat, sorozatainkat tehát Lantos Ferenc és Karl-Heinz Adler művei inspirálták. Adler a konstruktivista-konkrét művész a német absztrakt művészet jelentős alakja volt, aki leggyakrabban ismétlődő elemekből felépülő struktúrákkal dolgozott. Adler és magyar kortársai, Fajó János, Lantos Ferenc, Bak Imre és Maurer Dóra munkáiból Különutak. Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció címmel, 2017-ben nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban és a Kassák Múzeumban. A tárlat katalógusába itt is belelapozhattok: https://drive.google.com/file/d/1IQvgViI-jkgJrkRAcPY2cfpJX2AXMzAr/view?usp=sharing

image

Karl-Heinz Adler: Rétegződő négyzetek, 1958

image

Karl-Heinz Adler:Félkörből rétegezve, 1959

image

Lantos Ferenc: Zománcozott  frízelemek az egykori pécsi DÉDÁSZ-épületről, 1974

image

Lantos Ferenc:Cím nélkül (DÉDÁSZ zománcterv), 1968

image

Karl-Heinz Adler :Rétegződő négyzetek,1984

 

A konkrét művészet kifejezés a holland Theo van Doesburg-től ered, aki Konkrét művészet című kiáltványát 1930-ban fogalmazta meg. Olyan művészeti irányzatról van szó, amely kizárólag mértani elemeket használ, nem a természeti formákat egyszerűsíti alapformákra, és kerül minden érzelmet kifejező, expresszív vagy lírai elemet, átvitt jelentést. A konkrét művészet volt a kiindulópontja az 1960-as évek szeriális művészetének, amire az jellemző, hogy valamilyen algoritmus (ismétlődés, variáció, kombináció) segítségével úgy rendezi el a kiválasztott mértani alapelemeket, hogy azok sorozatot alkossanak. A sorozatból egyetlen egységet sem lehet kiemelni az egész csonkulása nélkül, a mintázat rendezőelvének felismerése segíti a műalkotás értelmezését. 

Figyeljétek meg, miképpen variálta Lantos az alapformákat az 1970-71-ben, a pécsi, akkor nagyon modern számítógépes központ épületének homlokzatára tervezett frízen, vagyis díszítő sávon. A festett zománcból készült  munkájáról bővebben itt olvashattok: https://artportal.hu/magazin/zomancfeny-es-fenyhalo-raktarsztorik-az-acb-galeriabol-iii/

https://www.kozterkep.hu/36732/tuzzomanc-friz-es-terelemek#

 

Köszönjük az acb Galériának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a Lantos Ferenc munkáiról készült képeket.
 

2021.05.24