magyarEnglish
Hírlevél

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
Virtuális kiállítások Mattis

BESNYŐ virtuális pici hu

Nikkel

Online múzeum

A GÖDI FÉSZEK

A GÖDI FÉSZEK
Kassák Lajos előadást tart a Munka-körnek, Göd, 1930-31, Lengyel Lajos felvétele, KM

2021. július 8-15.


SÉTA A PERIFÉRIÁKON: Kassák HELY>TÖRTÉNET>EK!
Minisorozatunkban valóban a "perifériákon sétálunk": új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit, lakhelyeit. Csatlós Judit kollégánk jóvoltából, ma újra a Duna mentén kalandozunk és felkeressük a Gödi Fészek nyaralótelepet, ahol a Munka-körös fiatalok többek között Kassák előadásait hallgatták a zöldben.

Munka-kör a Gödi Fészekben, 1930, KM
Munka-kör a Gödi Fészekben, 1930, KM


A GÖDI FÉSZEK

Az első világháborút követően vasárnaponként tömegek járták az erdőket, fürdőzők árasztották el a vízpartokat, és az idegenforgalom első intézményei ösztönözték a belföldi turizmus számtalan formáját. A szegényebb rétegek elsősorban a kiépítetlen, Budapesthez közeli helyszíneket látogatták, kitéve a rendszeres rendőri razziáknak és a helyiek vegzálásának. Éppen ezért volt hatalmas dolog, amikor az 1908-ban alakult Munkás Testedző Egyesület 1924-ben telket vásárolt a Duna gödi partszakaszán. A közösségi munkában rendezett területen egy sátrakból és faházakból álló nyaralótábor jött létre, amely a partifecskék homokfalba vájt fészkei után kapta a Fészek nevet. Más munkás csoportokhoz és egyesületkehez hasonlóan Kassák Lajos Munka-köre is rendszeres vendége lett a Fészeknek. Verzsenyi Margit – a Munka szavalókórus tagja – visszaemlékezése szerint a mostani Nyugati téren, az akkori Banán-szigeten jöttek össze a fiatalok, majd jól megpakolva, bakancsban gyalogoltak egészen Alsó-Gödig, mert a vonatra nem telt a pénzünkből.

Simon Jolán (háttal) és a Munka Szavalókórus, 1928-29, Göd, KM
Simon Jolán (háttal) és a Munka Szavalókórus, 1928-29, Göd, KM


A Fészekben pedig a strandolás mellett előadások, szavalások, felolvasások zajlottak, de számos kórus- és színjátszó csoport is itt próbált. Ezek az események többnyire aktuális politikai vagy a közösséget érintő történéseket vittek színre, sok rögtönzéssel és humorral. Az előadók és nézők közötti átjárás sem volt szokatlan: az aktuális eseményeket dramatizáló „élőújság”, az állandó színpadi alakok vitája, vagy a „világnézetek harcát” bírósági eljárás formájában eljátszó „törvényszék” kedvelt improvizációs műfaj volt. A politikai szatíra azonban sokáig nem terjedt el, valószínűleg nemcsak a „pesti kabaré” polgári kötődései miatt, hanem mert közönségük vélhetőleg nem ismerte ezt a színpadi formát. Elsőként Palasovszky Ödön ültetett konferansziét a közönség soraiba, aki provokálta a nézőket vagy értelmezte az egyes számokat. Nem sokkal ezután a Munka-körben is megjelent a politikai szatíra: Nádass József jeleneteinek és Zelk Zoltán csasztuskáinak a formájában, de Kassák Lajos is írt Politikai kabarét.

Részlet egy bohócjelenet előadásból (Feltehetően Zelk Zoltánnal), 1929, Göd, KM
Részlet egy bohócjelenet előadásból (Feltehetően Zelk Zoltánnal), 1929, Göd, KM


A nyaralótelepek bensőséges világában ezek az alkalmak követték a munkáskultúra közösségi szerveződését: a társadalmi viszonyok egy olyan modelljét hozták létre, melyben a tagok rituális egyenlősége volt jellemző. Szerepüket a közös élmények felszabadító hatásában és az összetartozás megélésében nyerték el.

A Munka-kör túráján, 1929, Göd, Lengyel Lajos felvétele, KM
A Munka-kör túráján, 1929, Göd, Lengyel Lajos felvétele, KM




Korábbi bejegyzéseink:
A MUTTER
KASSÁK NAPI SZIESZTÁJA
HÉTHÁZ
VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖ
K
LAKBÉRSZTRÁJKOK - CSÁNGÓ UTCA 3.
ANGYAL BANDI
SIMON JOLÁN ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA
A BÉCSI Ma ÉS A MAGYARORSZÁGI HATÁRELLENŐRZÉSEK
NAGY PIROSKA HÉTVÉGI KIRÁNDULÁSA GÖDÖN ÉS HORÁNYBAN




PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English