magyarEnglish
Hírlevél

Keress!

PIM
A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja.
Tovább a PIM oldalára >>

TwitterInstagramFacebook
Virtuális kiállítások Mattis

BESNYŐ virtuális pici hu

Nikkel

Online múzeum

SIMON JOLÁN ÚTLEVELEI ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA

SIMON JOLÁN ÚTLEVELEI ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA
Grafika: Thury Lili

2021. június 10-17.

SÉTA A PERIFÉRIÁKON: Kassák HELY>TÖRTÉNET>EK!
Minisorozatunkban valóban a "perifériákon sétálunk": új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit, lakhelyeit. Mai bejegyzésünkben elhagyjuk Budapestet, sőt az országot is. Dobó Gábor kollégánktól megtudhatjuk milyen szerepet játszottak Simon Jolánnak a múzeum gyűjteményében található úti okmányai az avantgárd folyóiratok, különösen a MA fennmaradásában.

SIMON JOLÁN ÚTLEVELEI ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA


Kassák Lajos 1920 és 1926 közötti bécsi emigrációja alatt közvetítők segítségével tartotta a kapcsolatot a magyarországi kulturális élettel. Ezekben az években Kassák messzemenően támaszkodott azokra a társaira, akik vele ellentétben utazhattak Bécs és Budapest között. Elsősorban élettársára, Simon Jolánra, aki magyar útlevél birtokában, leánykori nevén gond nélkül közlekedhetett a két helyszín között. Amikor az irodalom- és művészettörténetben „közvetítésről” beszélünk, akkor magától értetődő módon elképzelések, eszmék, művészeti hatások átadására gondolunk elsősorban. Simon Jolán ingázása a két főváros között valójában olyan komplex folyamat volt, amelyben az eszmék ugyanúgy megjelentek, mint a mozgalomépítés, vagy akár az egyes szereplők anyagi szükségleteinek biztosítása, az élelmiszer, vagy a pénzsegély. Közvetítő tevékenysége nélkül a bécsi Ma létre sem jöhetett volna. A cenzurális körülmények miatt (Kassák könyvei és lapjai tiltólistán voltak) a Ma szerkesztőségi anyagát Simon Jolán általában személyesen vitte át a határon, csakúgy, mint a Kassák által Ausztriából Magyarországra küldött, itthonról kitiltott kiadványait. Maga szállította a kliséket is, ezeket a magas előállítási költségű, a képzőművészeti alkotások nyomdai reprodukcióját lehetővé tevő maratott rézlemezeket, amelyek elengedhetetlenek voltak a Ma képanyagának publikálásához. A közvetítés vizsgálata a művészeti, és ezen belül az avantgárd lapok szerkesztéstörténetében azért is fontos szempont, mert rávilágít a szinte láthatatlan munkatársak, a nők szerepére. Ez háttérmunkának számított, és Simon Jolán saját művészkarrierjét Kassákénak alárendelve dolgozott.



A Bécs és Budapest között működő avantgárd művészcsoportokra és lapokra vonatkozó forrásokat vizsgálva nyilvánvaló válik, hogy ezeknek működtetésében, különös tekintettel a közvetítés és az értelmezés munkájára, Simon Jolán valójában főszerepet játszott. A korabeli dokumentumokban, főleg a levelezésekből Simon Jolán szuverén interpretációkkal előálló figurája rajzolódik ki, aki merészségével, nem kevés személyes kockázatot vállalva egyre jelentősebb szerepet töltött be a szerkesztőség munkájában.



A kérdésről a következő tanulmányban lehet részletesen olvasni: Dobó Gábor, A közvetítők hatalma: Simon Jolán, Tamás Aladár, József Attila és mások szerepe a bécsi és a budapesti avantgárdban, in Pesti, Tverdota, Veres, Gintli, József Attila, Bécs és a századelő művészete

Képmellékletünk:

Simon Jolán 1920-as évek első feléből származó útlevelei és határátlépési igazolványai a Kassák Múzeum gyűjteményéből.


Korábbi bejegyzéseink:
SÉTA A PERIFÉRIÁKON
A MUTTER
KASSÁK NAPI SZIESZTÁJA
HÉTHÁZ
VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖK

LAKBÉRSZTRÁJKOK - CSÁNGÓ UTCA 3.
ANGYAL BANDI





PIM A Kassák Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. >>
Twitter Facebook
Magyar | English