A kiállítás a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el.

A kiállítás címében megidézett Csodálatos történet Barta Sándor jellegzetes, utópikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra, a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben életműveik megszülettek. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Kassák testvére, Újvári Erzsi és férje, Barta Sándor életét hogyan befolyásolta a történelem, illetve műveiket hogyan formálták a korabeli művészeti és a politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; művészeti és társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáját bemutatva, többféle kérdést vet fel a kiállítás. Milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De felvetődik az is, vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és milyen szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról?

A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez.

Megnyitó

Időpont: 2022. január 28., 18.00
A kiállítást megnyitotta: Őze Eszter művészettörténész, a KEMKI tudományos munkatársa
A megnyitó beszéd itt olvasható.

Impresszum 

Kurátorok: Bagdi Sára, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál
Szakértő: Balázs Eszter
Dizájn: Rudas Klára

A kiállítás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH, OKTA FK 139325 azonosítójú, a “Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái” című pályázathoz kapcsolódóan készült.

Szöveggondozás: Gombkötő Gina, Szabó Zoltán
Angol fordítás: Alan Campbell, Gwen Jones
Kommunikáció: Szikra Renáta
Adminisztráció: Károly Erzsébet
Videó: Bognár Benedek, Simon Zsuzsanna

Kivitelezés:

Special Effects Zrt.
Győri Luca Tímea, Project manager
Baki Imre, Építésvezető

Petőfi Irodalmi Múzeum
Badak Ferenc, H. Kocsis Annamária, Kemény Gyula

Kölcsönző intézmények és gyűjtemények:

• Barta-Braun Család Gyűjteménye
• Petőfi Irodalmi Múzeum
• Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – Patkó Imre Gyűjtemény
• Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria 

Másolatok:

• Illyés Gyula-hagyaték
• Kovács Nimród Gyűjteménye
• Országos Széchényi Könyvtár
• Österreichische Nationalbibliothek
• Petőfi Irodalmi Múzeum
• Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Külön köszönet: B. Barta Katalin, Barta–Braun Zsófia, Kácsor Adrienn, Kálmán C. György, Réthelyi Orsolya, Sahin–Tóth Sára, Schiller Erzsébet, Teller Katalin

SAJTÓMAPPA