magyarEnglish
Newsletter

Search

PIM
Kassák Museum is a branch museum of Petőfi Literary Museum.
Visit PIM here >>

TwitterInstagramFacebook
Virtual Exhibitions Mattis_angol

A Tett honlap angol

Besnyő_virtuális_pici_EN

Online museum

A MUNKA-KÖR BÉCSBEN

A MUNKA-KÖR BÉCSBEN
A Munka-kör tagjai Bécsben, Új lakónegyed látogatása, 1931, június, Lengyel Lajos felvétele, Kassák Múzeum

19-27 August 2021

SÉTA A PERIFÉRIÁKON - KASSÁK hely>történet>ek

A Kassák Múzeum munkatársai az elkövetkező hónapok során virtuális kirándulásokra invitálják az érdeklődőket. Kassák életének budapesti színtér mellett hamarosan bemutatjuk az emigráns évek helyszíneit is, Kassákék külföldi szerepléseit, az avantgárd előadókörutak állomásait. Elkalandozunk Kassákkal Párizsba, Bécsbe és Berlinbe, de szülővárosát, Érsekújvárt is meglátogatjuk. Csatlós Judit kollégánk vezetésével a nyári kalandozások sorát folytatva, a Munka-kör bécsi kirándulásán veszünk részt.


A Munka-kör szavalókórusa hajókiránduláson Bécs felé (részlet), 1931, Kassák Múzeum
A Munka-kör szavalókórusa hajókiránduláson Bécs felé (részlet), 1931, Kassák Múzeum



A MUNKA-KÖR BÉCSBEN

Kassák Lajos, bécsi évei után hazatérve, Dokumentum címmel alapított új lapjában kultúraközvetítő szerepre vállalkozott, azonban a lap sikertelensége miatt figyelmét a munkásművelődés és a munkások képzése felé fordította. Új elképzeléseinek lett  műhelye a Munka folyóirat (1928–1939) és a diákokból és fiatal munkásokból álló Munka-kör.
 

Kassák megközelítésében a társadalom formálásában fontos szerepet kapott az építészet, erről árulkodik, hogy meghívására Fischer József építész is részt vett a Munka-kört előkészítő megbeszéléseken, majd előadást tartott a körben, a későbbiekben pedig a Munka számaiban rendszeresen jelentek meg beszámolók az új építészeti és urbanisztikai törekvésekről. A múzeum gyűjteményében található Lengyel Lajos 1931-ben készített fotósorozata, ami dokumentálja a Munka-kör bécsi kirándulását, amelyen meglátogatták a szociális lakásépítések helyszíneit és az új munkáslakásokat. A Munka 1931-es számában A német építészeti kiállítás kapcsán már megjegyzik, hogy „az osztrákok nagyszerű, színes statisztikai táblákon (új grafikai ág), fényképeken, modelleken, tervrajzokon mutatják be az új 8-10 év eredményeit.” Minden bizonnyal Kassák már az emigrációs éveiben találkozott a vörös város szociálpolitikai törekvéseivel, amelynek középpontjában a bérlakás program állt. Bécsben, az 1922-ben megrendezett választásokon a Szociáldemokrata Párt abszolút többséggel nyert, és ezt követően ─ a konzervatív Ausztrián belül ─ független tartománnyá vált. A kormányzat ambiciózus reformtörekvésekbe kezdett, mégpedig a bérlakásrendszer kiépítésével. A kétféle méretben épült, kisméretű lakások, a „benti” wc-vel és folyóvízzel korszerűnek számítottak, alkalmazkodtak a használók igényeihez. A modern szemléletet tükrözi, hogy a korábbi függőfolyosós rendszer helyett a lakások bejárata közvetlenül a lépcsőpihenőről nyílt, a hatékony építést a standardizált elemek (ajtó, ablakok, korlátok, szaniterek) biztosították. A város nem csupán lakásokat építtetett, hanem egy szociális utópiát valósított meg: szociális infrastruktúrával, közösségi létesítményekkel ─ színházzal, óvodával, iskolával és rekreációs területekkel ─ellátott lakótelepeket hozott létre.”


Forgó Pál: Új építészet, 1929
Forgó Pál: Új építészet, 1929


A napfényes, jól szellőző terek és a lakás modern igények szerinti tagolása önmagában mégsem biztosítja a korszerű életminőséget. Kassák a Pesti Naplóban, majd a tíz  évvel később megjelent Néhány megjegyzés a városépítés kérdéséhez című írásában fogalmazza meg az életmód átalakulásának a lassúságát és a szegénységből következő, sajátos követelményeket. Ennek ellenére azt javasolja, hogy az építész „mint embernek tervezzen otthont, de nem a mai, tömegeiben még kulturálatlan, nagyrészt még fejletlen igényű munkás szempontjai szerint. A munkás részére, csakúgy, mint minden ember részére, szükséges a fürdőszoba vagy a tusoló kamra, jóllehet az ilyen lakásba beköltözött munkások és kispolgárok egy része eleinte a szenét, fáját, tömésre szánt baromfiát kvártélyozza majd be a kádba. Pozsonyban voltam szemtanúja ilyen döbbenetes esetnek. Az építész, aki egy idő múltán, hogy a ház lakói beköltöztek, látogató körútra indult és valósággal kétségbeesett, hogy az új ház fürdőszobáit és tusoló kamráit mint szemétlyukat és liba hizlaldát látta viszont. Majdnem öngyilkos lett első kétségbeesésében, aztán újból a munkaasztalához ült és újból fürdőszobákkal tervezte meg a legközelebb építendő munkás-házát. Mert, ahogy már mondtam, az újépítész nemcsak lakás-, hanem társadalomépítő is.”



Korábbi bejegyzéseink:
A MUTTER
KASSÁK NAPI SZIESZTÁJA
HÉTHÁZ
VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖ
K
LAKBÉRSZTRÁJKOK - CSÁNGÓ UTCA 3.
ANGYAL BANDI
SIMON JOLÁN ÉS A LÁTHATATLAN SZERKESZTŐI MUNKA
A BÉCSI Ma ÉS A MAGYARORSZÁGI HATÁRELLENŐRZÉSEK
NAGY PIROSKA HÉTVÉGI KIRÁNDULÁSA GÖDÖN ÉS HORÁNYBAN
A GÖDI FÉSZEK
TUTÓ
KASSÁK SÍREMLÉKE
DÜHÖS MÚZEUMI TÁRGY



PIM Kassák Museum is a branch museum of Petőfi Literary Museum. >>
Twitter Facebook
Magyar | English