magyarEnglish
Newsletter

Search

PIM
Kassák Museum is a branch museum of Petőfi Literary Museum.
Visit PIM here >>

TwitterInstagramFacebook
Virtual Exhibitions Mattis_angol

A Tett honlap angol

Besnyő_virtuális_pici_EN

Online museum

A MUTTER

A MUTTER
Kassák Isvánné Tóbiás galambbal, Haár Ferenc felvétele, 1930-as évek, a Kassák Múzeum gyűjteményéből Grafika: Thury Lili

2 May 2021

A MUTTER

Kassák hely>történet>ek sorozatunk első bejegyzésében
anyák napja alkalmából Istenes Erzsébetre, Kassák Lajos édesanyjára emlékezünk, és ehhez egyik tisztelője, Illyés Gyula Beatrice apródjai című írásának egy részletét hívjuk segítségül.

Ha Kassákról esik szó, a Mutter - vagy Mutterkám - ahogy fia szólította kedveskedve - alakja mindig felsejlik a háttérben. A folyamatosan gyarapodó család összetartására irányuló lankadatlan törekvését, buzgó tenni akarását, gondoskodását, jellegzetes szófordulatait Kassák is megörökítette számos önéletrajzi írásában. Illyés kettős portréjában anya és fia bonthatatlan egysége a legmegkapóbb.

A Mutter. Istenes Erzsébet portréja, 1930-as évek, a Kassák Múzeum gyűjteményéből
A Mutter. Istenes Erzsébet portréja, 1930-as évek, a Kassák Múzeum gyűjteményéből

„A Tett, a Ma, a Dokumentum szerkesztősége és kiadóhivatala – ahogy mind e folyóirat utolsó oldalán hirdetve volt – egyaránt a Sziget utca 19/b. első emeletén székelt, az udvari traktusban. Még tüzetesebben abban a sarki egyszoba-konyhás proletárlakásban, melynek sem előszobája, sem csengője nem volt, A látogatók – jobbadán a szerkesztőség tagjai – vagy a konyha üveges ajtaján, vagy a folyosóra szolgáló két ablak valamelyikén kopogtattak. A félrehúzott függöny mögött a félhomályban vagy Kassák feje jelent meg, vagy édesanyjáé. Ott a tükröződő üvegben újra meg újra összetévesztettem őket. Mintha mindkettő, még jobban elhomályosultan, abból az egykori temetőkapuból merült volna elém. Szóejtésük ugyanúgy – főképp az üvegajtón keresztül – a megtévesztésig hasonló volt. Sajátos á hangzóját az édesanyjától örökölte Kassák. Édesanyját leánynevén Istenes Erzsébetnek hívták. A „tót mosónő” szlovákul éppúgy nem tudott egy mondatot sem, akár a fia. Érsekújvárról származtak Pestre. Mindketten azt a csaknem hízelgően dallamos fölvidéki magyar nyelvet beszélték tehát, mely ott, a honfoglaláskori településeken a fonetikusok szerint nyelvünk tán legősibb ejtési módját őrzi; a közmagyar a hang a középkor folyamán alakult ki. Bent a lámpavilágnál még különösebb volt elnézni ezt a két arcot: úgy hasonlítottak egymásra, mint ugyanannak a régi pénznek még ép s már megkopott feje; s az egyik – Kassáké – itthon is keményen összefogott volt, a másik pedig – tán éppen ennek ellensúlyozásául – kedveskedő, és mosolyokkal olvadékony. Az anya szívósabb volt a fiánál is, és főleg rátartibb; állhatatosabb a függetlenségében. Körülményéhez képest igényes. Három gyereket nevelt föl, valóban mint mosónő, miután otthagyta kelekótya (őt magát hűtlenséggel vádoló) férjének nemcsak házát, hanem egyúttal a városát.
A pályakezdő Kassák anyagilag a legfüggetlenebb magyar író. Újkereső megszállottságában hálátlan és veszélyes területekre csap ki; több karmolással tér meg, mint zsákmánnyal. De biztonságos vadodúnak ott volt éjszakára mindig anyja proletárkonyhája, ha többel nem is, egy kis ebédről maradt sűrűlevessel. Kassáknak Victor Hugo-ian hatalmas homloka, mosolytalanul is megnyerő szája, jellegzetesen intellektuel vonásai mögött, mint egy fénykép mögött egy kezdetlegesebb fölvétel, ott dereng (s nemcsak számomra ez üvegajtó mögött, hanem, remélem, majd az irodalomtörténetben is) anyjának arca. A századnak két nagy magyar mecénása volt: Istenes Erzsébet és Nagy Julcsa, Nagy Lajos édesanyja.”

Kassák Lajos, 1946, Várkonyi Stúdió, a Kassák Múzeum gyűjteményéből
Kassák Lajos, 1946, Várkonyi Stúdió, a Kassák Múzeum gyűjteményéből

Forrás: Illyés Gyula: Beatrice apródjai elérhető ITT.

Szerkesztette: Szikra Renáta



PIM Kassák Museum is a branch museum of Petőfi Literary Museum. >>
Twitter Facebook
Magyar | English